Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Gyula Ferenc - Kenéz Árpád: Talányos magleletek a népvándorlás korából
TALÁNYOS MAGLELETEK A NÉPVÁNDORLÁS KORÁBÓL A továbbiakban ismertetjük a vizsgált három növényfaj alternatív felhasználási lehetőségeit írott, történelmi, néprajzi, etnobotanikai és recens irodalmi adatok alapján. Mindezek rávilágítanak e fajoknak a sztyeppéi eredetű népek (szkíták, szarmaták, avarok, magyarok) általi fel- használására. EREDMÉNYEK KENDER (CANNABIS SA TIVA) A kender síksági-hegyvidéki elterjedésű, eurázsiai (mediterrán) flóraelem, homokos-, agyag-, de lösz- és tőzegtalajon is megél. Kétlaki, 3 m szármagasságú, nitrogénkedvelő faj. Termést csak kapáskultúrában vagy gabonában aratás után újra kihajtva hoz.2 A kender Kö- zép-Ázsia területeiről származik, elterjesztésében elsősorban a szkíták és a szarmaták játszottak szerepet. Alapvetően rost- és olaj növényként ismerjük, de a sírokból és egyéb helyeken nagy meny- nyiségben előkerült kendermakk maradványok új környezetbe helyezik a növény megítélését. A kissé nehezen követhető taxonómiai besorolásban több alfajt különböztetünk meg. A Cannabis sativa subsp. sativa a rostjáért és olajáért termesztett alfaj, míg a kivadult alfajjal ('Cannabis sativa subsp. spontanea) találkozhatunk a mai szántókon és azok szegélyében, szerves anyagban gazdag térszíneken. A Cannabis sativa subsp. indica, amely egyesek szerint önálló faj (Cannabis indica), a marihuána néven is ismert kábítószer előállítása miatt terjedt el a világon. A termesztett rostkender is tartalmaz hasonló szerkezetű hallucinogén hatású anyagokat (THC, CBD, CBN), mint a subsp. indica, igaz, csak jóval kisebb arányban, ennek ellenére termesztése a mai napig engedélyhez kötött. A különböző alfajok elkülönítése kizárólag magjaik alapján nem lehetséges. A kendert elsősorban rostjáért termesztették Ázsiában, majd feltehetőleg a szkíták jóvoltából Európa szinte egész területén (az északi országok kivételével) elterjedt. A továbbiakban bemutatjuk azon felhasználási módokat, amelyek kevésbé ismertek és segítenek rávilágítani a sztyeppéi nomád népek egykori növénytermesztési és felhasználási szokásaira. A megfőzött kenderlevél és szárrészből készült fürdő ízületi bántalmak kezelésére alkalmas, de sebkezelésre és borogatásra is eredményesen használható.3 A Kul’Oba kurgánban megtalált szkíta váza egyik jelenetén sebkötözést figyelhetünk meg. 2 HUNYADI 1988. 3 GRYANEUS 2005. 339