Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Gyula Ferenc - Kenéz Árpád: Talányos magleletek a népvándorlás korából

GYULAI FERENC - KENEZ ÁRPÁD Szárított levelének Füstjét a rábaközi „tudók” rákos elváltozások ellen javasolták és alkalmaz­ták.4 5 Grynaeus gyűjtése szerint Mórahalmon a levélből készült teával a hasmenést kezelik.'' A frissen összetört leveleit egy mára már betiltott mérgezéses halászati módszer során al­kalmazták,6 de a köszvény ellen is eredményesnek bizonyult.7 8 A pépesített leveleket a vízbe dobva érték el azt, hogy a halak kábultan a felszínre ússzanak, hogy aztán azokat összegyüjt- sék. A kis mennyiségű méreg a főzés és sütés során inaktiválódott, ártalmatlanná vált. Ilyen adatokat kutyatejfajok kapcsán is találhatunk.6 A virágzatot elsősorban a subsp. indica esetében érdemes megemlíteni kábítószerként. Füstje és gyantája (hasis) erősen hallucinogén hatású, de tudjuk, hogy a subsp. sativa is tar­talmaz max. 2% arányban tetrahidrokannabinolt és egyéb kannabinoidokat. Szintén Grynaeus etnobotanikai munkája szerint Orosházán és környékén a virágos kender használatos reuma el­leni gyógyszerként,9 Kárpátalján pedig a virágból főzött tea a reuma egyik hatásos ellenszere­ként ismert. A kender termése talán még sokoldalúbban felhasználható, mint a fentiekben említett nö­vényi részek. Füstjét már a szkíták is alkalmazták kábítószerként, amely szertartásról Hérodo­tosz a következőképpen emlékezik meg: ,A szkíták vesznek három karót, egymás felé hajlítják őket, majd nemezlapokat erősítenek rájuk, és amilyen szorosan csak lehet, összekötik őket. Azután izzóra hevített köveket dobnak az összekötözött, nemezzel borított karók között álló edénybe. (...) A szkíták veszik a kendermagot, a nemezlapok alatt odakúsznak, és a kender­magvakat az izzó kövekre vetik; ezektől a magvaktól olyan füst és gőz keletkezik, amilyet sem­milyen hellén gőzfürdő nem múlhatna felül. A szkíták nagyon élvezik a gőzfürdőt, és sikongva ugrándoznak... ’ ’.10 A fentiekkel függ össze a kendermakkok fájdalomcsillapító hatása. Egy 17. századi népi orvoslásról szóló könyv szerint elsősorban fogfájás esetén használtak. A szkíta rituáléhoz ha­sonlóan a hevített kendertermések gőzét inhalálták a fogak fájdalmának enyhítése céljából.11 A pazyryki kurgánban feltárt múmia és mellékletei (a Hérodotosz által leírt inhaláló sátor és egy tálkában talált kendermakkok) sámánszertartásra utalnak. Az sem kizárt, hogy a tetová­lások elkészítése során is felhasználták bódult állapot elérése céljából.12 4 MÁTÉ 2006. 5 GRYANEUS 2005. 6 GUN DA 1966. 7 GRYNAEUS 2005. 8 RÁCZ2000. 9 GRYANEUS 2005. 10 HTML1 11 GRYNAEUS 2005. 12 HTML 2 340

Next

/
Thumbnails
Contents