Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Szűcs Melinda: Rúnafeliratos tárgyak a Kárpát-medencében
SZŰCS MELINDA lamint Zsibót-Domolospusztáról ismertek.26 Looijenga a tárgyat langobard fibulának határozza meg, ám ez vitatott, hiszen valószínűleg a langobardok beérkezése előtt rejthették el.2 A fibula hátoldalán a funarkgw]?laig : kingia felirat olvasható. A futhark szót a rúnaábécé első betűi alkotják, ami feltehetőleg egyfajta bajelhárító funkcióban szerepel a tárgyon. Az utána álló tulajdonosi formula valószínűleg hiányos, hiszen az utólagosan javított tütartón szerepelhetett az illető neve. A kingia szó jelentése valószínűleg fibula lehetett, vagyis a teljes felirat értelmezése: „futhark (név) enyém a fibula”.2S Egyes értelmezések szerint a tulajdonos egy herul személy lehetett, míg mások langobard nyelvűnek tartják.24 A hunok legyőzése után az V. század második felében a tiszántúli és erdélyi területeken létrejövő Gepida Királyság területéről is ismert néhány rúnafeliratos tárgy. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy ezeken a tárgyakon látható feliratok nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhetőek, hiszen csak néhány jegyből álló betűsorok szerepelnek rajtuk. Különlegesnek számít az 1992-ben feltárt Kengyel, Vígh-tanya lelőhelyről származó kétsoros csontfésü, amelynek merevítő bordáján a D, B és A betűk olvashatóak. A tárgyat a telep feltárása közben az egyik ház betöltésében találták, ez az egyetlen rúnafeliratos lelet, amelyet településről ismerünk. A közeli Kengyel-part I. lelőhelyen fésükészítésre utaló nyomok arra utalnak, hogy ez a tárgy is feltehetőleg itt készülhetett, bizonyítva, hogy a Tisza-vidéki gepidák is ismerték és használták a rúnaírást.30 31 Az igen nagyméretű, Hódmezővásárhely-Kishomokon feltárt gepida temető 77. sírjából ismert egy korongolt, sötétszürke, finoman soványított, besimított díszítésű, bikónikus formájú csésze, amelynek nyakán egy bekarcolt j rúnajegy látható. A sírba egy idős nőt temettek el, és bár a sírt kifosztották, így is igen szép leletanyag került elő a temetkezésből, úgymint sasfejes szíjszorítójú csat, vas karperec, aranyozott ezüst korongfíbula, ezüst veretek, bronzgyűrű, vaskés, borostyánkő-, üveg-, és hegyikristály gyöngyök. A rúnaírásos kerámia igen jó minőségű, formailag beleillik az általánosan használt kerámiatípusokba.11 A gepidák szomszédságába, a Dunántúlra, az VI. század első harmadába költöző langobardok is használták a rúnaírást, amire a területükről előkerülő rúnafeliratos tárgyak a bizonyítékok. A legkorábban ismert lelet a XIX. század végén, Sőtér Ágost által Bezenye-Papréten végzett feltárás során előkerült fíbulapár. Sajnos a kor színvonalának megfelelő ásatási módszerek és dokumentálás a mai kutatásban már nem állnák meg a helyüket, így sok értékes in26 NAGY 1993. 356-357. 27 LOOIJENGA 2003. 226. 28 LOOIJENGA 2003. 226-227. 29 NAGY 1993. 356. 30 CSEH 1999. 65-68. 31 BÓNA-NAGY 2002. 332
