Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Szalontai Csaba: Egy eddig ismeretlen földvárról Csanádpalota határában
EGY EDDIG ISMERETLEN FÖLDVÁRRÓL CSANÁDPALOTA HATÁRÁBAN A foldvár területének újbóli bejárása során a térinformatikai eredmények birtokában gyűjtöttük a terepi információkat, melyeket leghitelesebben a konkrét lelőhely bejelentő lap leírásának idézésével érdemes bemutatni. „ Csanádpalota Juhász T. tanya. M43 autópálya (Makó-országhatár közti szakasz) 60. számú régészeti lelőhely. (Csőngrád m) U. B. Sza, A, A, Ú Az M43 autópálya Makó-országhatár szakasz tervezett nyomvonalának régészeti terepbejárása során a nyomvonal 55+800 - 57+000 km között nagykiterjedésű őskori, szarmata kori és Árpád-kori település felszíni nyomait találtuk meg. Az autópálya 55+900 km szelvényénél a nyomvonal 200 méter széles sávja keresztezi a Csanádpalotáról az országhatárhoz vezető kövesutat. A kövesút nyugati oldalán, az úttól mintegy 100 méterre egy, a környezetéből alig kiemelkedő, E-D irányú dombhát található. A dombhát része egy összefüggő, medrekkel és magasabb gerincekkel tagolt, folyómeder által alakított földrajzi egységnek. Ezen a tagolt felszínen halad keresztül a nyomvonal egészen az 57+000 km-ig, ahol keresztezi a Krakk-ér medrét. A Krakk-ér széles medre itt torkollik bele a Csanádpalotai-érbe, és ezzel összefüggő vízrendszert alkotnak közösen. A két meder és azok lefűződött ágai tagolják a környezet felszínét. A bejárás során az 55+800 km-től egészen az 57+000 szelvényig folyamatosan megfigyelhető volt egy nagykiterjedésű régészeti lelőhely. A lelőhely nyugati vége közepes sűrűségű, majd a Juhász-tanya környezetében igen ritka, de nem szűnik meg. Az 56+500 szelvénytől jelentős mértékben megnő a felszíni leletek meny- nyisége. A keleti végén a lelőhely igen intenzívnek mondható. Az 57+000 szelvény előtt a Krakk-ér kis lefűződött medre keresztezi a nyomvonalat, és természetesen ebben a mederben nem lehetett régészeti leleteket találni. A meder után azonban egészen a főmederig sok kerámiát lehetett gyűjteni. A lelőhely nyugati végében elsősorban őskori és Árpád-kori leletek fordultak elő. A lelőhely keleti végében pedig őskori és szarmata kori leletek voltak a felszínen. A felszíni leletek intenzitása közepes. A rendkívül nagy mennyiségű kerámia nagyon nagy felületen, egyenletes intenzitásban volt megtalálható. A leletek mintegy 35%-a Árpád-kori, 30%-a szarmata kori, és mintegy 30%-a őskori kerámia volt. A fennmaradó kis hányadot pedig az avar kori és újkori töredékek tették ki. A bejáráson megfigyeltük, hogy elsősorban a 200 méter széles sáv bal oldalán és a tengelyben kerülnek elő a leletek, a tengelytől jobbra lényegesen kevesebbet gyűjtöttünk. 283
