Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Szalontai Csaba: Egy eddig ismeretlen földvárról Csanádpalota határában

SZALONTAI CSABA A fellelt lelőhely egyértelműen azonosítható a Csanádpalota 14. lelőhellyel, melyet megta­lálója a koravaskorra (?) (Hallstatt A-B, Hallstatt B-C), a szarmata-, avar-, és Árpád-korra keltezett ,7 A nyomvonal tengelyétől északra, mintegy 250 méterre egy figyelemre méltó jelenséget le­het észlelni. Az ELTE által készített légifotókon és a topgráfiai térképeken is egyértelműen lát­szik egy kör alaprajzó terület. A terület északi oldala a Krakk-ér partjához csatlakozik. Nyu­gati, déli és keleti oldalán egy 20-25 méter széles mélyedés fut körbe. A mélyedés keleti vége összeköttetésben van a Krakk-ér vízrendszerével. A mélyedés szélessége és mélysége állandó. A mélysége a környezetétől mintegy 1,5 méterrel van lentebb. A mélyedés belső oldalán, annak körbefutó partján mintegy 8-10 méter széles, sárga, agyagos sáv figyelhető meg, amely ugyancsak teljesen körülöleli a kör alakú területet. A légi­fotón és a helyszínen is egyértelműen tapasztalható, hogy’ a mélyedés és a sárga agyagos sáv egymással párhuzamosan fith’a veszi körül a területet. Mivel egymástól elválaszthatatlanul je­lentkeznek, úgy véljük, hogy a keletkezésük is egymáshoz kapcsolódik. Jelen tapasztalataink alapján azt feltételezzük, hogy a mélyedés tudatos emberi tevékenység következtében jött létre. Ennek eredményeképpen a Krakk-ér mentén egy kör alakú bezárt területet kaptak az építők, melyet a mederből nyert vízzel zártak el a külvilágtól. A vizesárok ásása során kitermelt földet az árok belső oldalán halmozták fel, sáncolták a földet. Ez a felsáncolt sárga agyagos föld né­hol még ma is érezhetően magasabban van, mint a bezárt terület magassága. Összefoglalva: a légifotók, a topográfiai térkép és a felszín morfológiája alapján azt felté­telezzük, hogy az észlelt jelenségek egy földvár elemeit (sáncárok, sánc, belső vár) jelzik. Fel­tevésünket erősítheti az a tény, hogy a bezárt terület belsejében zömmel őskori, azon belül is középső bronzkori leleteket találtunk. A lelőhely korszakai: őskor - középső neolitikum, középső bronzkor; római kor - szarmata (2-5. század); népvándorlás kor - késő avar kor; középkor: Arpád-kor, késő középkor­újkor. ”8 A másik fontos terepi munkát a földvár és környezetének alapos geodéziai felmérése jelen­tette.9 Ehhez a felméréshez egy 100 x 100 méteres hálót terveztünk a vizsgált területre. A há­lón belül 10 méterenként történt mérés, illetve a földvártól távolodva ettől ritkábban, 20 méte­7 SZATMÁRI 1984. 16-18. 8 Szalontai Csaba: Örökségvédelmi hatástanulmány az M43 autópálya III. fázis (Makó-Csanádpalota) nyomvonalához. MFM RégAd 4947/2005. 91-93. 9 A teljes geodéziai felmérést Kamarási András és Redencki Antal készítette, akik 2006-ig a szegedi Móra Ferenc Múzeum általunk vezetett Térinformatikai Laboratóriumának voltak munkatársai. Ők végezték a felmérés térinformatikai feldolgo­zását is. 284

Next

/
Thumbnails
Contents