Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében
BEDE ILONA technológiai-gazdagsági, a másik pedig egy képzeletbeli reprezentációra és értékekre épül? Ez alapján mondhatjuk azt, hogy a temetkezési rítus - és általánosabban bármilyen ember akció - az elképzeléseknek és szimbólumoknak a megvalósítása. A temetkezési ideológia „egy kettős beszéd: egyrészt a halálról, egyenes kapcsolatban kollektív reprezentációkkal, másrészt a halottakról és ezeken keresztül az élők társadalmáról" ad képet.3 4 Ebben az értelemben az avar korban a ló szerepe a sírban, a temetkezési rítusban és halálról szóló elképzelésben jelzi az avar társadalom elképzeléseit. Ezt erősíti francia antropológusok véleménye is, akik szerint a temetkezési rítusok jelentésének értelmezése beszámolhat az adott közösség „ideológiájáról és a társadalmi, gazdagsági struktúráról ”.5 Ha a temetkezési rítus gondolatok, szimbólumok és tudások összességét illusztrálja, akkor annak olyan kódolt jelenségnek kell lennie, amely az adott közösségen belül teljességgel nor- malizált, hiszen a közösségi szabályok összessége olyan temetkezési „módszert”, illetve szokást eredményez, amely mindenki számára érthető. Kérdés az, hogy hogyan lehet és kell értelmeznünk a különböző temetkezési módszereket. Melyek voltak azok a „hátsó” gondolatok, amelyek az adott rítust létrehozták? Hozzá kell tennünk azt is, hogy a fentieken túl jelentősen befolyásolhatják a temetkezési rítust a mindennapi élet gyakorlati kényszerűségei is, amelyek azonban ma már régészeti módszerekkel nem, vagy alig-alig értelmezhetők. Fontos kérdés tehát, hogy a ló- és lovas temetkezések sokszínűsége mind különböző jelentést is hordoz-e, vagy ezeknek az eltéréseknek csak „gyakorlati” okokat tulajdonítsunk? Ez utóbbit illusztrálja a magyar kutatásnak az a korábbi álláspontja, mely a részleges lovak mögött az elszegényedést látta.6 Magyarázhatjuk továbbá a sokszínűséget azzal is, hogy minden családnak, közösségnek voltak, lehettek olyan egyedi eljárásai és egyedi vonásai a temetkezés során, amelyről ma már ugyancsak nincsenek régészetileg is értelmezhető nyomok.7 Vannak-e a közösségnek a temetéssel kapcsolatban szociális és szimbólumi elvárásai? Hogyan lehet a lóval vagy ló nélkül történő temetkezést a társadalmon belül értelmezni? Mindezek alapján milyen a késő avar kori társadalom struktúrája, rendszere? És ebben a társadalomban mit képvisel a ló és a lovas, mi a pontos helyük és státuszuk? 3 GODELIER 1984. 4 MASSET-SELL1ER 1990. 5. 5 DUDAY-SELLIER 1990. 12. 6 BŐN A 1979. 19. 7 A régészetileg nehezen értelmezhető egyedi elemekre igen jó példa Kaneto Shindo „A Kopár Sziget” című fdmjének az a jelenete, amikor egy szegény gyermeke mellé az anya hirtelen ötlettől vezérelve az utolsó pillanatban odatemeti a gyerek szablyáját is. Ez a lépése a film szerint nem volt része a rítusnak. Ma azonban régészetileg mégis rítusként kezelnénk. Ráadásul a sír környezete (egy kopár sziget tetején, magányosan eltemetett gyermek) és a szablya alapján régészeti értelmezést is adnánk, és pl. magas rangú család tagjának is tarthatnánk a sírban nyugvót, miközben ennek nincs köze a tényleges valósághoz (1. kép). 188
