Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Pap Ildikó Katalin: Koraközépkori településrészlet Kemenespálfa-Zsombékoson (Vas megye)
KORAKÖZÉPKORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KEMENESPÁLFA-ZSOMBÉKOSON A lelőhelyről származó kelta kori mintákat (KPF-1, KPF-2, KPF-4) a koraközépkoriakkal (KPF-3) összehasonlítva azt az eredményt kapta, hogy az utóbbiakon a közönséges búza (Triticum aestivum) fitolitjai (42%), valamint pontosabban meg nem határozható gabona fitolitok (Triticum sp.) dominálnak (43%). Az alakor (Triticum monococcum) aránya alacsony (15%-os). Bár a közönséges búza megjelenése várható volt a mintákban, a fitolitok alapján egyértelműen csak két őrölt gabonafélét lehetett elkülöníteni.124 Az előkerült eszközök tanúsága szerint a településen lakó, közelebbről meg nem határozható etnikumhoz12' tartozó népesség tagjai földműveléssel, állattartással és halászattal foglalkoztak. A LELETANYAG ÉS A TELEPÜLÉSRÉSZLET KELTEZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A településrészlet feltárása során nem került elő különleges, korhatározó lelet, így értékelését a kerámiaanyag jellegzetességei alapján tudom elvégezni. Ennek legszembetűnőbb vonása, hogy fazékon kívül minden más, a korszakban előforduló, kézzel készült (sütőharang, sütőtál, cserépbogrács) és kézikorongolt (palack, behúzott peremű tál, tányér,126 kúpos pohár, cserépfedő) edényforma, valamint a közelben elsősorban Zalavár környékén jellemző,127 128 Karoling kori, felfényezett, sárga díszkerámial2s is hiányzik a lelőhelyről. A fazekak formavilága változatos, az edények díszítése a korszak jellegzetességeit mutatja. A kevés variációval dolgozó díszítési mód határozott ízlésvilágot tükröz. Feltűnő a bepecsételt díszítés hiánya és a beböködött pontsor ritkasága. A perembelső és a peremszél díszítése alapján a településrészlet keltezését a 8-10. századra tehetjük, bár meg kell jegyeznem, hogy a peremszél díszítésére a publikált, 10. századra keltezett anyagban nem találtam adatot. Kronológiai jelentősége van a mészszemcsés soványítás arányának. A Vát-Telekesen jellemző 50%-os előforduláshoz képest a mészszemcsés soványítás Kemenespálfán az edények 12,8%-ára volt jellemző. Herold Hajnalka két, Somogy megyei koraközépkori lelőhely adatait 124 PERSAITS et al. 2010. 220. 5. ábra. 125 A településrészletről hiányzik mind a kutatás jelenlegi állása szerint az avarokhoz köthető kézzel készített cserépbogrács, sütőharang (VADAY 1999. 246.), mind a szlávokhoz köthető leletanyag (sütőtál). A környék szláv helynevei és a késői keltezés - Vas megyébe a szlávok feltehetően csak a 9. században költöztek be (KISS 2000. 276.) - a szláv etnikumhoz, vagy a kevert, szláv-avar lakossághoz való tartozást teszik valószínűbbé. 126 STRAUB 2005. 8. 127 SZŐKE 1994. 257-258. 128 A polírozott felületű palackok ismeretlenek a Kisalföld későavar és 9. századi anyagában (TAKACS 2000. 32.), és Vas megyei korszakbeli lelőhelyeken sem sikerült ezt a tárgytípust fellelni. 137
