Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Pap Ildikó Katalin: Koraközépkori településrészlet Kemenespálfa-Zsombékoson (Vas megye)

PAP ILDIKÓ KATALIN

összehasonlítva a meszes soványítást a Kis-Balaton térségében lévő Vörs-Nyíres lelőhelyen találta sokkal jellemzőbbnek. A vörsi meszes, illetve homokos soványítású, vegyes égetésű kerámia párhuzamait a közeli avar temetők legkésőbbi fázisában találta meg.129 A lelőhely kerámiaanyagának áttekintése során a meszes soványítás visszaszorulása, majd a 9. század közepén történő eltűnése is kimutatható volt.1'"

Értékes adatokkal szolgál az edények készítési technikája. Tendenciaként elfogadott, hogy a korongolt kerámia aránya az idő múlásával nő.131 Újabban közzétett adatok szerint a nyugati szláv telepeken a korongolás a 10. század második felében vált kizárólagossá.1'" Nyugat- Magyarországon a lassúkorongolt, oxidált égetésű kerámia elterjedését Herold Hajnalka a

10. század első felére tette.133 Szőke Béla Miklós a 9. század közepétől tartja jellemzőnek a kézikorongon készült kerámiát.1 '4

A kérdés vizsgálatához olyan, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon1 ° feltárt koraközépkori lelőhelyek adatait vettem alapul, ahol a korongolás aránya a publikációban szerepel vagy a közzétett adatokból kinyerhető.

A 8. század első felére keltezett Győr, Bokányi Dezső utcában az edények harmada volt korongolt.136 137 138 A 8-9. század fordulójára és a 9. századra keltezett Vát, Telekes-dülőn a korong használatának aránya 70% volt.L' A házba temetett halott mellékletei alapján a 9. század első évtizedeinél korábbi alsópáhoki ház1 N leletanyagában kizárólag korongolt edényekhez tartozó töredékek voltak.139 A 8. század végétől a 9. század második feléig datált,14" Nagyrécse határában, a Bakónaki-patak mellett feltárt lelőhelyen szinte csak korongolt edények kerültek elő.141 A 9. század közepére keltezett Nagykanizsa-Palin temetőjében három sírból került elő edény, ezek kézikorongon készültek.142 143 A 9. század második felére datált sopronkőhidai településen 85,4% volt a korongolt edények aránya.14 ' A 9. századra - „míg a magyarok el nem

129 HEROLD 2006. 73-74.

130 HEROLD 2006. 75.

131 TRUGLY 1996. 136; TOMKA 1998. 47; MESTERHÁZY 2009. 194.

132 BRATHER 2000. 76.

133 HEROLD 2006. 71.

134 SZŐKE 2003. 315.

135 Az Észak-magyarországi Kompolt-Kistér késő avar kori településrészletén a korongolt kerámia aránya 86% volt (VADAY 1999. 239.). A Kompolt, Kistéri-tanya 297. objektumának statisztikai adatai között a korongolás aránya 99,933%-kal szerepel. Az előkerült kerámiát óvatosan a 9. század egészére keltezte Takács Miklós és Vaday Andrea (TAKÁCS-VADA Y 2004. 4L). Ugyanott a szerzők óvatosságra intenek azt megjegyezve, hogy a korongolás arányai nemcsak régiónként, hanem sokszor lelőhelyenként is változóak lehetnek.

136 TOMKA 1988.45,47.

137 SKRIBA 2010. 231.

138 MÜLLER 2009. 473.

139 MÜLLER 2009. 463^164.

140 STRAUB 2011.397.

141 STRAUB 2011.395.

142 STRAUB-TOKAI 2007. 86-87.

143 TOMKA 1998. 49, 69. táblázat.

138