Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Pap Ildikó Katalin: Koraközépkori településrészlet Kemenespálfa-Zsombékoson (Vas megye)
KORAKÖZÉPKORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KEMENESPÁLLA-ZSOMBÉKOSON 18. kép 3; 21. kép 1). A peremeket a korong forgatása közben az edény külső és belső oldalát fogva vizezett kézzel, esetleg bőrdarabbal igazították meg."2 A fazekak külső felületét dolgozták el gondosabban, a peremen és a vállvonalon vízszintesek, a hasvonalon és az aljakon kívül inkább függőlegesek a felület egyengetésének nyomai. A művelethez gyakran használtak simítófát, melynek főleg az edénytöredékeknél megtévesztő, függőleges és vízszintes irányú, egyenletes nyomai meglehetősen hasonlítanak a gyorskorongon készült edények felületén megfigyelhető nyomokra. Az alj külső részének elegyengetése és az edény formájának utólagos alakítása gyakran szintén simítófával történt. 12 aljtöredéknél (11,2%) megfigyelhető volt, hogy az edény a fából készült koronglapról vagy rátétlapról lecsüngött, azaz a koronglapon néhány mm-rel túlnyúló edényaljat függőleges lesimítással tapasztották hozzá a koronghoz. A mozdulatok nyomán az edényalj külső részén egy keskeny, lelógó perem alakult ki, melyet később nem dolgoztak el (14. kép 4; 19. kép 3, 7-8; 20. kép 1-2). Előfordult a koronglap kaviccsal való alászórása is52 53 54 55 56 57 (11 eset). Kemenespálfán homokkal való alászórást egy alkalommal fenékbélyeges edénynél is alkalmaztak. Változó mennyiségű fenékbélyeges edénytöredéket a korszak településein és temetőiben egyaránt találunk.'’4 Elterjedésük technológiai fejlődést jelenthetett."" Mesterjegyként is értékelik,'"6 és egyes vélemények szerint a fenékbélyeg jelenléte arra enged következtetni, hogy az adott edény fazekasműhelyben készülhetett." Az edény aljából kiemelkedő - a koronglapba bevésett - fenékbélyegek formavilága egyszerűségükben is változatos: a kereszt, kör és egymást metsző egyenes vonalak számos variációban megjelennek (3. kép 1; 18. kép 10; 19. kép 3-5, 8; 22. kép 5). Fenékbélyeg 10 edény alján volt megfigyelhető, sajnos a legtöbb töredékes; a K.2010.1. 123. fazék egymást vágó négyzetekből álló fenékbélyege az egyetlen teljes alakzat (7. kép. 1). Hasonló korú lelőhelyeken a forma pontos párhuzamát nem találtam, azonban a kemenespálfai edény fenékbélyegével szinte teljesen megegyező mintát publikált Mesterházy Károly Veres- egyház-Ivacsról, a 11-12. századra keltezett 1. házából származó egyik fazékról.58 59 Formailag hasonló mintát a borsodi földvár 10. századi edényeinek egyikén is találunk."9 Térben köze52 Wolf Mária leírása szerint a 10. századi fazekak hasonlóan készültek (WOLF 2006. 48.). Lassúkorongolt és hurkatechnikás edények készítési módja illusztrációkkal: MERSDORF-TÓTH 2006. 209-211. 53 Hasonló megfigyelést tett Szőke Béla Miklós a Garabonc-Ófalu temetőiben (SZŐKE 1994. 256.). 54 TOMKA 1969. 89. 55 SZŐKE 1994. 257. 56 VADAY 1999. 242. 57 FELGENHAUER-SCHMIEDT 2003. 34. 58 MESTERHÁZY 1983. 148. 59 WOLF 2006. 53. Wolf Mária a budai vár ásatásából egy III. András érmével a 13. század végére keltezett darabot is említ. A minta további párhuzamait a dunai bolgár területeken találta meg (WOLF 2006. 53-54.). 127
