Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Pap Ildikó Katalin: Koraközépkori településrészlet Kemenespálfa-Zsombékoson (Vas megye)
PAP ILDIKÓ KATALIN A mészszemcsével, mésztartalmú adalékanyaggal (tört kagyló, csigahéj) való soványítás a népvándorláskor kései időszakában az egész régióban széles körben elterjedt, és mind telepeken, mind temetőkben talált edényeken adatolható.47 48 49 50 51 Grafítos töredékek kis számban fordultak elő a lelőhelyen, jelenlétük további vizsgálatokat kíván.4s Földfelszíni, grafittartalmú kőzet a lelőhelytől légvonalban 60 km-re, Velem-Szent- viden található.44 A felsorolt anyagok számos variációban fordultak elő az edényekben. A leggyakoribb so- ványítás-kombináció a csillámos homok, apró kavics és őrölt kerámia volt, ez az összes töredék 42,6%-át teszi ki. Csillámos homok és apró kavics volt az edények 7,6, alig csillámos homok, apró kavics és őrölt kerámia 24,2, alig csillámos homok és apró kavics volt a töredékek 6,4%-ában. Valószínűleg a kerámiakészítés háziipari jellegének köszönhető, hogy a fennmaradó 19,2%, tehát az esetek közel ötödé 25 (!) egyéb variációt takar. TECHNIKA Valamennyi edény kézikorongon készült, sem kézzel készített, sem utánkorongolt darabokat nem lehetett elkülöníteni. Az edények alját néhány esetben (12 eset, 11,2%) biztosan kézzel kialakított tányérformából indították, így küszöbölték ki az alj és az oldal gyenge összeillesztéséből eredő töréseket?0 A koronglapra helyezett tányér pereméhez kezdték el hozzádolgozni az ellapított hurkákat, melyek nyoma az edények belső felületén tapintható, és számos esetben szépen látszik (14. kép 4; 18. kép 10; 20. kép 2). Az edények vállának kiszélesítése belülről kifelé, az edénybelsőkön látható nyomokból ítélve01 függőleges és/vagy vízszintes mozdulatokkal történt. Utóbbiak nyoma az edények profilján is jól látható (8. kép 4; 9. kép 4; 47 PARÁDI 1959. 23; TÖRÖK 1973. 37; MÜLLER 1994. 64, 66, 77; SZŐKE 1994. 256; TOMKA 2000. 185; TAKÁCS 2002. 177; MÜLLER 2004. 9; STRAUB 2005. 7; HEROLD 2006. 75; MERSDORF-TÓTH 2006. 203; SKRIBA 2010. 231. 48 Feldolgozás alatt álló vasi lelőhelyeken hasonlóan alacsony arányban fordul elő grafítos soványítás mind a késő népvándorlás korban, mind a korai Árpád-korban. Az edények anyagában lévő alacsony grafittartalom miatt ezek valószínűleg nem importból származnak, hanem helyben készültek. 49 KRElTERetal. 2009. 169. 50 Az edény aljának és oldalának egyenetlen eldolgozását Tomka Péter a Győr, Bokányi Dezső utcai leletek feldolgozása során írta le (TOMKA 1988. 45.). Vékony Gábor is felfigyelt a jelenségre, több edénynél megemlítette, hogy a fenék felé enyhe töréssel folytatódik az oldalfal (VÉKONY 1988. 287.). 51 Több töredék belső oldalán (K.2010.1.54; K.2010.1.123; K.2010.1.1013.) kavics vagy simítófa sűrű, függőleges nyoma látszik. Az edények alakítását a mai fazekas gyakorlatban is használt megoldással, kívülről, simítófával történő ütögetéssel is végezhették, ennek azonban látható nyomai nem maradnak fenn. 126
