Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Az alvidéki táborban - Nagybecskereken
futó hátasparipája pedig felnyergelve, kötőféknél fogva haladt a kocsi után kötve, hogy bármely pillanatban felpattanhasson rájuk.155 Vetter Antal visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Mészáros Lázár hadügyminisztertől még korábban egy leirat érkezett a bánsági csapatparancsnoksághoz, melyben tudatták velük, hogy Rózsa Sándor embereivel együtt teljes bűnbocsánatot nyert, és lovascsapatával Nagybecskerekre rendelték, ahol megfelelő alkalmazásukról döntenek. Mivel Kiss Ernő tábornok ekkor még mindig távol volt (Vetter szerint Móga tábornok seregénél), Vetter hajtotta végre a hadügyminiszter rendeletét. A visszaemlékezés szerint a tisztikarnak nagyon rosszul esett Mészáros parancsa, miszerint rablókkal kell egy zászló alatt harcolniuk, a katonatisztek „nem éppen kifejezéseket használtak”,156 az ellenséges sajtó pedig egyenesen ujjongva kapott az alkalmon, hogy becsmérelhesse a honvédhadsereget. Az egyik lap például az alábbit írta a betyárcsapatnak a bánsági hadsereghez történt beosztásáról: „Szeged városának tanácsa ezen nemtelen tette által a történelemben örök időkre szégyenoszlopot állított fel a maga számára, bár másfelől köszönettel is tartozunk. O volt ugyanis az első, aki széles ez országban rendelkezett azzal a nem éppen irigylendő bátorsággal, hogy ily akasztófavirágok és rablók felszedése által leplezze amaz igaz célokat, melyek a »magyar honvédelmi harc« hangzatos cégére alatt burkoltan rejlettek. Különben ezen tény már magában véve is olyan, hogy az összes cs. kir. katonatiszteket a katonai becsület szempontjából arra kell vala indítania, hogy fegyvereiket letegyék...” A cikk szerzője aztán még hozzáteszi: „Sajnos azonban... ”.157 Vetterék hivatalosan tiltakoztak a hadügyminiszteri rendelet ellen, és határozottan kérték annak visszavonását. A tisztikar azzal érvelt, hogy ez a „rongyos 200 ember” katonai szempontból nem képez különösebb előnyt, és mindenféleképpen a hadsereg gyalázatára válik. Előterjesztésükre azonban nem kaptak választ, pár nap múlva azonban va-
