Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Kossuth kegyelemlevele - Az amnesztia kézbesítése Jókai műveiben

lálható Szenttamási György című novellában, melynek rácok által kifosztott és elüldözött, családját elvesztő főszereplője véletlenszerű találkozásuk után beszéli rá a betyárvezért, hogy csatlakozzon a forradalmi sereghez. Szenttamási arra is ígéretet tesz, hogy két héten belül Budáról meghozza Rózsa számára a hőn áhított bűnbocsánatot. György kérdésére - a találkozás helyét illetően - Rózsa a következőt válaszolja:

— Velem sehol. Azt nem szoktam megmondani senkinek, mert hinni nem szokásom. Ha igazat beszéltél, jöjj Félegyházára, ott a vendéglőben ül reggelenként egy ráncos képű öreg szegénylegény. Szürke haj kétoldalt csimbókba kötözve, fél keze le van vágva, erről ráismerhetsz. Az majd elvezet hozzám, csak e pisztolyt mutasd neki. Any- nyit mondhatok, hogy ha erővel akarná valaki megtudni tőle tartózkodásom helyét, négyfelé hagyná magát vágni, mégsem mondaná ki. Ne haragudj érte, hogy őrizkedem. Tizenhét év óta üldöznek enge- met. Arra jobbra tarts, ha az országúira ki akarsz jutni, én másfelé megyek.

Két hét múlva György valóban megérkezett a félegyházi fogadóba, ahol találkozott azzal a félkarú szegénylegénnyel, aki a pisztoly felmutatása után előbb egy városvégi házikóhoz vezette, majd késő estig tartó lovaglás után megérkeztek Rózsa pusztai táborhelyére. Az amnesztia átadása után a betyárvezér társai paripára szöktek, és a pusztában keresztül-kasul leadott „jeladó füttyentés” nyomán alig tíz perc alatt 180 paripás, felfegyverzett férfi gyűlt össze.69

A fenti leírás regényes elemekkel mutatja be a megtörtént cselekményt, bár abban a téma korábbi kutatói is megegyeznek, hogy a főszereplő alakjában az író önmagát személyesítette meg. A novella 1850-es eredeti kiadását elkobozták, majd csak 1876-ban jelent meg az Igazmondó hasábjain.