Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Kossuth kegyelemlevele - Az amnesztia kézbesítése Jókai műveiben
Az amnesztia kézbesítése Jókai műveiben Irodalomtörténészeink egyike-másika a Kőszívű ember fiai csikósbetyárja, Baksa Gergő alakja mögött is Rózsa Sándort véli felfedezni, bár nekünk a mókás figura leírásakor akaratlanul is a leginkább csikósokból toborzott Hunyadi-huszárok egyenruhája és (kezdeti) felszerelése jut eszünkbe: „piros kihajtós viktóriadolmdny pisztoly, s a vállán keresztülkötve egy karikás ostor, melynek suhotörténetét elbeszélő kiskun és szegedi mondákat idéző karikás ostoros jelenetig. Rózsa japán életrajzírója, Minamizuka Shingo jó érzékkel mutatott rá egy 1850-ben kiadott Jókai-elbeszélés, A vérságára: a mexikói forradalomban részt vevő szegénylegény neve Rosas Rios, amely mögött nem nehéz felfedezni Rózsa Sándor nevét. A novella a Szenttamási György cenzúrázott változata, melyből puszta szavannává, a nyárfaerdők pálmaerdőkké, a szőlő leve pedig pálmaborrá alakult át.68 Már kimondottan Rózsa Sándor alakja jelenik meg a Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből című, 1850-ben írt művében taKossutb kegyelemlevele van rajta, pitykés rajthúzlival, de oldalán rezes fringia, övében két gojába éles drót van fonva”.67 Az osztrák tábor élelmezésére szolgáló ökörcsorda elhajtása ugyan valódi betyárvirtusról tanúskodik: a jószágok égett kalapzsírral történő megriasztásától kezdve az Arany János Rózsa Sándorét és a fogságból megszabaduló betyár ontás angyala főhősének a legendás magyar betyárral való azonoscsak a személy- és helyneveket alakították át latin-amerikai jellegűvé. így lett a szerbekből kreol, a vén csikósból bölényvadász; a
