Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Előzmények - Kossuth alföldi toborzóútja és az amnesztia megadása
kozóra került sor közöttük. Ennek viszont ellentmond, hogy Vörös rögtön a találkozó után már a vásárhelyi vezetőséggel való beszélgetést említi, de még a csapat szervezésében főbb szerepet játszó Bánhí- dy Imre fent említett leírásából sem derül ki, hogy a huszártisztet korábban is fogadta volna Kossuth. Bánhídy szerint az alhadnagy - habár előtte sosem találkoztak - az egyik napon kilátogatott hozzá Félegyházáról a péteri birtokára, és Rózsa Sándorról tudakolózott tőle. Bánhídy elmondta, hogy a betyárt sosem látta, s mindössze annyi hírrel szolgálhatott: a betyár amnesztiáért folyamodott, és megkegyelmeztetése esetén 200 embert ígért kiállítani az ellenség ellen. Mindezt Szerencsey is megerősítette, mivel ő is hallott arról, hogy a betyárvezér Szeged városához vagy Csongrád megye hatóságához folyamodott a fenti ajánlatával. Ezután pedig kijelentette: „Nekem kötelességem minden alkalmat felhasználni, megpróbálom Kossuth Lajosnál kieszközleni részére a kért amnestiát, ki hír szerént Szegváron népgyűlést fog tartani”.™ Szerencsey ezután kocsira ült, és bement Szegvárra. Valóban ott találta Kossuthot, akivel beszélt az amnesztiáról. S miután a Rózsa Sándor részére Szeged városában készült kegyelemkérő levél Szerencsey által szóval is előadatott, Kossuth megadta Rózsának az amnesztiát. A beszámoló alapján egyértelműnek tűnik, hogy Szerencsey nem állt összeköttetésben Rózsával, s épp a találkozás megszervezése reményében kereshette fel Bánhídyt. Ugyanakkor ő is csak a mindenki által ismert, a hírlapokból származó információt tudta Rózsa folyamodványáról, amit a sajtóban szereplő 200 fős felajánlás is alátámaszt. A huszártiszt mindent megtett célja eléréséért, de kijelentésének azon része, mely szerint „nekem kötelességem minden alkalmat felhasználni”, azt a gyanút erősíti bennünk, hogy valójában a sikeres huszártoborzás érdekében kívánta kieszközölni Rózsa amnesztiáját.Tudjuk, hogy az addigra már huszárezreddé átsorolt szabadcsapatból még ok37
