Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Előzmények - Kossuth alföldi toborzóútja és az amnesztia megadása

tóber közepén is csak két teljesen felszerelt század volt, és nem véletlen az sem, hogy az amúgy is toborzási és felszerelési feladatot ellátó Szerencsey éppen Kiskunfélegyházán tartózkodott ekkor. Azt pedig Bánhídytól tudjuk, hogy kimondottan toborzás céljából tartózkodott a térségben. Még a Vörös Antal másolatában fennmaradt amnesztiaszöveg is azt sugallja, hogy Szerencsey a Hunyadi-huszárokat kívánta gyarapítani a Rózsa nevében gyűjtendő 150 lovassal, mivel még maga Kossuth is arra utasította a betyárvezért, hogy csapatával a huszárság parancsnokánál jelentkezzen további szolgálattételre.

Mindez azt a gyanút erősíti bennünk, hogy talán a nyári hírlapi szenzációban közölt amnesztiakérelem sem egészen úgy zajlott le, ahogy megírták. Igaz, még Szeged kiváló történetírója, Reizner János is kész tényként kezelte, hogy Rózsa júliusban a szegedi városi tanácshoz fordult, amely „illetékes helyre” terjesztette fel a betyár folyamodványát, a betyárcsapatról szóló kezdeti híreszteléseket viszont ő is badarságnak tartotta.59 Első olvasatra ezt erősíti meg Bánhídy Imre visszaemlékezése is, melyben a „Rózsa Sándor részére Szeged Városában készült kegyelem kérő levél” szerepel, amit szóban is előterjesztettek Kossuthnál. Érdemes idéznünk Edvi Illés Károly jóval későbbi összefoglalását is, mely részben korabeli iratok, részben szem- és fültanúk beszámolói alapján készült. Ez utóbbi szerint Rózsa megkegyelmezte- tése iránt tett újabb ajánlatát Szeged város országgyűlési képviselője, Rengey Ferdinánd támogatta volna a központi kormánynál, az Országos Honvédelmi Bizottmány (a továbbiakban OHB - S. I.) tagjainak többsége azonban ellene volt, ám végül Kossuth bizalmat szavazott neki, és megadta a hőn áhított amnesztiát.60 Jelenlegi tudomásunk szerint sem Szeged város, sem az OHB iratai között nincs nyoma Rózsa beadványának, s az utóbbit fiktívnek gondoljuk. A betyár előélete alapján - s itt elsősorban az 1844—1845. évi próbálkozására gondoElőzmények