Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Epilógus - Egy tárgyalás margójára
A csapatot propagandisztikus célokkal hozták létre, s véleményünk szerint megfelelt az elvárásoknak. Ugyanakkor rövid ideig tartó fennállásuk fontos szerepet játszott abban, hogy Kossuth figyelme egyre inkább a gerillaharcmodor és a szabadcsapatok felé forduljon. 1848 decemberétől gyakorlattá vált, hogy a megyei börtönök csekélyebb vétségekért elítélt rabjai önkéntesnek állhassanak a honvédseregbe. Ám nemcsak a „mozgó” csapatok legénységébe kerültek egykori őrizetesek, hanem szép számmal voltak jelen a reguláris alakulatokban is. így például a 3. (Fer- dinánd-) huszárezred 1849 elején Csanád és Csongrád vármegyék területén, ill. Szegeden toborzott újoncai között szintén ott találjuk Rózsa Sándor éppen börtönbüntetésüket töltő régi betyártársait. Valójában tehát a szabadságharcban részt vett, s hosszabb-rövidebb ideig fegyvert fogott dél-alföldi betyárok története is túlmutat az 1848 októberében, Rózsa Sándor köré szervezett szabadcsapatén (73. kép). Epilógus — Egy tárgyalás margójára 2S2
