Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Epilógus - Egy tárgyalás margójára

Láttuk, hogy Rózsa Sándort a szabadságharc magyar és német nyelvű sajtója egyértelműen hősként ábrázolta, de még a vele közvetlen kapcsolatba kerülő személyek csekély számban fennmaradt leírása, visszaemlékezése sem vérszomjas rablóvezérként jeleníti meg. Még a betyárral nem szimpatizáló Vetter Antal is csodálkozva vette tudomásul, hogy Rózsán - a dús fegyverzeten kívül - semmi „rablóra emlékeztető” külsőség nem volt. A legnagyobb elismerést azonban az jelentette, hogy az őt harcba vezető Damjanich János és a betyárt a fővárosban személyesen fogadó Kossuth Lajos is messzemenően kiállt Rózsa Sándor mellett.

Kötetünket azzal a megállapítással zárjuk, hogy a leghíresebb magyar betyárnak és „seregének” a nemzet körében élő nimbusza a hiteles források felsorakoztatása ellenére is töretlen maradt.