Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? - Legenda és valóság

lönösebb szerepet.519 Bár Neumayer többek között Tömörkény Istvánt is jól ismerte, Rózsa Sándor baranyai szerepeltetése valószínűleg a helyi szájhagyományra épül, melynek alapját a fent bemutatott helyi gerillák képezték.520 Hely- és hadtörténeti irodalmunk máig adós a derék dunántúli „ostorosok” történetének feldolgozásával, de már a fentiekből is kiderül, hogy a karikással vitézkedő „ustoros huszár’-ok hagyományának a Dunántúlon is valós alapja van.

Úgy véljük, hogy nem hivatalosan bármelyik huszárezredben előfordulhatott egyes katonáknál a karikás, s ez fokozottan igaz lehet az újonnan alapított huszárezredeknél. Ennél azonban jóval gyakoribb lehetett a különféle irreguláris alakulatok, egészen pontosan a lovas gerillák körében, akik többnyire saját felszereléssel és fegyverzettel álltak be katonának, és többnyire előre meghatározott időt kellett leszolgálniuk. Alább két ilyen alakulatot is bemutatunk.

Nagy Czirok László - néprajzkutató, a kiskun pásztor- és betyárvilág máig legnagyobb ismerője, nagyapja, Gózon István népi író (1821- 1912) elbeszélése alapján - gyakran megemlékezett a „Kiskun szabad lovas csapat” hőstetteiről, ám még a helytörténeti szakirodalom is csak szűkszavúan említi az alakulatot. A legtöbb jól használható adat Kiskunhalas város 2001-ben megjelent monográfiájában található, az egység történetének összefoglalását azonban ez a mű sem tartalmazza. A szabadcsapat 1849 február-márciusában jött létre a nyolc kiskun város területén, leginkább módos helyi gazdafiakból felállított helyi önvédelmi, ún. „határőr” csapatok összevonásából. Eredeti rendeltetésük a Kiskunság határa, illetve a veszélybe került szomszédos helységek védelme volt, de hamarosan a IV. hadtesthez vezényelték őket a Bácskába, ahol, többnyire már „(kis)kun lovasság”néven az év nyaráig teljesítettek szolgálatot. Kiskunfélegyháza város levéltárában a helyi önkéntes lovascsapat szervezésével kapcsolatos iratok között található korabeli nyugtat-