Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? - Legenda és valóság

ványok egyike szerint a csapat felszerelésével megbízott Bánhídy Ferenc február 28-án öt karikás ostort vásárolt a „gerillák” számára a helybeli Szarka Józseftől öt váltóforint értékben.521 Koncz Antal szíjgyártó 1849. március 3-i elismervénye alapján pedig többek között nyolc „nyeles kor- báts"-ot adott el a városnak a fenti célra, egyenként egy vonásforint és 15 krajcárért, azaz összesen tíz forintért (XI. kép).522

Hasonló fegyverzetet említenek egy ugyanekkor létrejött bihari alakulatnál is. Gázsy Imre jómódú mezőpéteri birtokos — őrnagyi rangban - 1849. január 26-án kapott megbízást Kossuthtól egy 600 főnyi szabadcsapat alakítására. Bár ehhez azonnal hozzálátott, a toborzás végére mégis csupán egy alig 80 főnyi lovas csapatot sikerült felállítania. Mindez annak ellenére történt, hogy a szervezés menetének meggyorsítása érdekében Beöthy Ödön főispán még azt is megengedte, hogy a megyeházán raboskodó kisebb vétségű köztörvényesek önkéntes alapon jelentkezhetnek a gerillák közé.523 Ez valóban így esett meg, sőt, a szabadságharcban előbb a 10. gyalogzászlóaljnál, majd a huszárságnál szolgáló, és a háború végére hadnagyi rangot elérő O sváth Pál sárréti csendbiztos későbbi visszaemlékezéseiben is említést tesz arról, hogy Gázsy csapatát többnyire ilyen rabok alkották. Külön kitér egy Törzsök László nevű berettyószentmártoni betyárra, aki megyei rabként állt be, majd Világos után ismét

,Jutóbetyár” lett, s végül éppen az ő pandúrjai fogták el 1863 telén.524Törzsök katonai szerepét korabeli forrással is alátámaszthatjuk: a „Bihar Megyei Szabad Lovag Csapat” 1849. március 22-én, Balmazújvárosban készült név szerinti kimutatásában őt is ott találjuk mint a második szakasz első tizedesét.525 A leginkább Bihar megye Sárréti, illetve a vele szomszédos Szalontai járásából összeállt szabadcsapatot végül az V (bánsági) hadtesthez rendelték az aradi, majd a temesvári ostromsereghez.526 Amikor parancsnokukat a szabadságharc leverése után letartóztatták, többek között azzal védekezett, hogy a legénység csak „fokossal” és „korbáttsal” volt felszerelve.527

Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban'’ — Legenda és valóság