Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Az alvidéki táborban - Boksánbánya - A betyársereg Krassó megyében és az ezeresi vérengzés
Vukovics a hozzá beérkezett hivatalos iratokat, leveleket, jelentéseket felhasználva írta meg adatgazdag emlékiratát, melyben gyakran szó szerint idéz forrásaiból. A Rózsa-lovasok tetteinek részletezésekor Asbóth Lajos és Rákótzy Zsigmond jelentéseiből, továbbá Graenzenstein Gusztáv bányaigazgatónak a betyárok eltávolítását kérvényező leveléből merített. November 22-én, az OHB-nak írt leveléből az derül ki, hogy Kovács Károly Krassó megyei kormányzó főbíró és a bányaigazgatóság kérelmére rendelték vissza Rákótzy őrnagyot a nagybecskereki főtáborba.246 Bár az eredeti leveleket nem állt módunkban megvizsgálni, a kormánybiztosi levelezés Mihalik Sándor által kiadott iktatókönyve alátámasztja a fentieket.247 Ebből is kiderül, hogy a Rózsa-lovasok történetének Krassó megyei eseményeit a legrészletesebben Vukovics iratanyagából lehetne rekonstruálni. Egy szerencsés kezű és kitartó aradi történész, Glück Jenő utánajárt a szétszóródott levéltár darabjainak.248 Alapos tényfeltáró munkája nyomán az aradi iratanyag tartalmazza azokat a forrásokat, amelyek az 1848 őszén Boksánbánya és Ezeres térségében történtekhez kapcsolódnak. Az alvidéki táborban Zl/
