Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Az alvidéki táborban - Boksánbánya - A betyársereg Krassó megyében és az ezeresi vérengzés

f vei rájuk támad. Ezért a kormánybiztos a versed katonai parancs­nokságot szólította fel, hogy mentsék fel Boksánt, mivel ott nincs lovasság.241 Kérését teljesítették, és a segítségül küldött csapatok között Rózsa Sándor csapatát is Boksánbányára irányították. Vu- kovics emlékirata és egy korabeli levele megerősíti, hogy a Rózsa­féle csapat ekkor már ténylegesen Rákótzy Zsigmond őrnagy pa­rancsnoksága alatt állt, aki azt a feladatot kapta, hogy a csapatot a „hadi rend féke alatt megtartsa”.242 így törvényszerű volt, hogy As- bóthék mellé is vele küldték őket Versecről.243 Rákótzy őrnagy november 15-én Versecről kiindulva elfog­lalta és lefegyverezte Nagyzsámot, majd Móricföldet, Gattáját, Szigetfalut és Végvárt ejtette útjába, végül Krassó megyébe is be­hatolt. Erejét 300 magyar nemzetőr növelte, és hozzá csatlako­zott Rózsa Sándor csapata is, amelyet azonban fegyelem sérté­sei miatt lefegyvereztek. Jelentette, hogy táborát Dettán, illetve Dentán rendezi be, ami tartósnak bizonyult.244 Az egyik forrá­sunk szerint Rózsa 80 „marczona emberből álló csapata” novem­ber 16-án délelőtt 11 óra tájban érkezett meg Németboksánba, és a szomszédos Vasziova faluban szállásolták el őket. A környék­beli helységekről, így Zsidovinról, Ferendiáról és Gattajáról is számosán Boksánba zarándokoltak, hogy saját szemükkel csodál­hassák meg a híres rablóvezért és csapatát.245 Ügy véljük, a be­tyársereg bevonulása a korábban tapasztaltakhoz hasonlóan me­hetett végbe, és a valóban nem mindennapi látványosság nagy tömeget vonzott, ahogy azt - mint látni fogjuk - a helyi szájha­gyomány is alátámasztja. Az ezt követő napok eseményeit mindmáig leginkább Vukovics Sebő kormánybiztos, későbbi igazságügyi miniszter visszaemléke­zéseiből ismerjük (46. kép).

Next

/
Thumbnails
Contents