Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Az alvidéki táborban - Boksánbánya - A betyársereg Krassó megyében és az ezeresi vérengzés
A betyársereg Krassó megyében és az ezeresi vérengzés Vukovics Sebő emlékiratai szerint a román lakosságú Ezeres már sok esetben tanúsított ellenséges érzelmeket a magyar kormánnyal szemben, így a császáriak tanyája volt a magyarellenes népfelkelés megszervezésekor, információkat adtak az ellenségnek a magyar táborról, végül pedig a hazafias érzelmű jegyzőt is megölték.239 Ezeres lakosai valójában csak elfogták a Boksánból hazafelé tartó Frenkóczy József szócsáni jegyzőt, akit azzal vádoltak, hogy a magyarokkal „cimborái”, és megkötözve, szekérhez láncolva Pre- bulra hurcolták, ahol az ott tanyázó határőrök megkínozták, majd egy szuronydöféssel végeztek vele.240 Kovács Károly, Krassó megyei kormányzó főbíró november 10-én adta hírül Vukovics Sebő kormánybiztosnak a jegyző — szerinte Ezeresen történt — agyonveré- sét, és arról is beszámolt, hogy a helyi lakosság készen áll fegyvert, kaszát s egyéb öldöklő eszközt ragadni. Ezért elrendelte, hogy az Oravicáról Boksánba ment 300 mozgó nemzetőr és a Resicán tartózkodó erdélyi honvédek közül kirendelt 100 fegyveres az egész vidéket fegyverezze le. Ennek következtében négy nappal később arról számolhatott be Oravicáról, hogy Oláhbohsánban és Kölné- ken már lefegyverezték a népet, jelenleg pedig Ezeres lefegyverzését tűzték ki célul, ahol más helységekből is sokan összegyűltek puskákkal vagy kaszákkal felfegyverkezve, hogy rátörjenek Resicá- ra. Másnap (november 15-én) arról írt, hogy Asbóth Lajos őrnagy már Boksánban van, és az előző napon Appel vezérőrnagy levélben megfenyegette, hogy a Prebulon és Ezeresen összegyűjtött erejéAz alvidéki táborban
