Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Az alvidéki táborban - A szabadcsapat Versecre érkezése - A lagerdorfi ütközet

képzeli, kénytelen gondolni, hogy olyanok, mint a sivatagnak fiai; majd hegyen, majd völgyön száguldva láthatók voltak, majd csak elövigyázat- tal marhákat hajtották, s ugyan ezeket azon perczben, midőn az ellenség mutatta magát, azokra elhatározottan bérágva, és dolgukat végezvén, ismét zsákmányaikhoz tértek”.206

Ostor tehát nem szerepel benne, miként a harc lefolyásáról beszámoló korabeli hírlapok sem tesznek említést róla. A karikás ostoros változat első ízben - a Damjanich-féle jelentésre való hivatkozással - Gracza György munkájában bukkan fel, majd ez került át Békés István Magyar Ponyva Pitaval című, egyébként remek összefoglalásába.207 Gracza hivatkozások nélkül megjelent műve nem hadtörténeti munka, többnyire visszaemlékezéseken és a napisajtó híradásain alapuló leírása Rózsáról és embereiről kiszínezve, regényes elemekkel dúsítva kerül az olvasó elé, amelynek köszönhetően a későbbi hivatkozásokban is így szerepel.208

Damaszkin is leírta, hogy a harc hevében a magyarok Lagerdorf- ot felgyújtották, amely mintegy 20 ház kivételével el is hamvadt. A falu felgyújtását Damjanich is megemlíti jelentésében, de egyikük sem tesz említést Rózsáékról. Ezzel ellentétben a Lagerdorífal szomszédos Parta és Oresica falvak elpusztítását egyértelműen nekik tulajdonítják. A két településről ugyanis rálőttek a keresztülvonuló magyar seregre, ezért Damjanich a Rózsa-lovasok közül küldött ki egy szakaszt, akik a lehető legnagyobb gyorsasággal hajtották végre a feladatot: az ott talált ellenséges katonákat részben elkergették, részben felkoncolták, és mindkét települést felégették.209 Damjanich nyomán pedig Vetter is beszámolt arról, hogy a két helységben több helyen tűz ütött ki az összecsapás hevében. Hozzá kell tennünk, hogy ebben a hadműveletben Damaszkin mellett még a vásárhelyi lovas nemzetőrök is ott voltak.

Az alvidéki táborban