Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Az alvidéki táborban - Nagybecskereken
betyárperen. E szerint „Sz—i” (azaz Szerencsey) Rózsa nevében „önkin t es kölcsön” címén 200 pengő forintot erőszakolt ki a Nagybecs- kerektől északra levő Melence községtől, ami a hírlapokban is megjelent, és hivatalos vizsgálat is történt az ügyben. Zilahy elbeszélése alapján ez után jelentette ki Rózsa, hogy „ő illy tiszttel szolgálni nem fog”, mire „Sz-i”-1 „letették”, és a csapat parancsnokává „B—y Pál”-X. nevezték ki.184 A betyárok és Szerencsey közötti torzsalkodás azonban jóval régebbi keletű ennél, mivel Egressy Gábor már október 25-én javasolta az OHB-nak, hogy Szerencsey helyett Bánhídy legyen a csapat parancsnoka. Az OHB elfogadta Egressy indokait, és Nádossy Sándor ezredes október 29-én utasította, hogy a parancsnokságot rögtön adja át Bánhídynak, Szerencsey főhadnagy pedig a rendelet kézhezvételét követően térjen vissza korábbi alakulatához. A levélen található későbbi bejegyzések szerint november 4-én mindkét tiszt értesült a határozatról.185 Ugyanezt támasztja alá az Egressy Gábor által kiadott utasítások Sükei Károly titkár által készített listája is, melyben legelöl a november 4-i utasítások állnak, miszerint Szerencsey térjen vissza előző alakulatához, Bánhídy Imre pedig vegye át a Rózsa-lovasok parancsnokságát. 186 Ez utóbbiról aznap még sem a csapatnál (Nagybecskereken), sem a Hunyadi-huszárezred törzsénél (Pesten, ill. Nagykőrösön) nem értesülhettek. Sőt, úgy tűnik, egyik helyen sem tudtak arról, hogy időközben már a hivatalos döntés is megszületett az ügyben. Egressy utasításait a legjobb esetben is csak 4-én adhatták postára, így viszont a címzettek valószínűleg már csak Versecen kaphatták kézhez a leveleket. Ez megmagyarázná azt a későbbi visszaemlékezésen alapuló adatot, mely szerint Szerencsey a lagerdorfi ütközet után, Versecen vált meg a csapat parancsnokságától (XV. kép). Az alvidéki táborban /Of
