A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Peter Hügel: Az Aradi Múzeum - Történeti áttekintés
Ez év végén a Kulturális Palota Felügyelő Bizottsága megbízta Lázár Nichi igazgatót, vizsgálódjon más erdélyi múzeumokban, hogy az azoknál tapasztaltak alapján megújítsa a Kulturális Palota múzeumainak anyagát. A kutatásokat kiterjesztették a megye alföldi területére. Roska M. 1929-ben felfedezte a bronzkori Székudvarhoz tartozó „Găvăjdia” települést, amelyet a következő évben Roska N. Covaciu, a Kulturális Palota új könyvtárosa segítségével vizsgált. Ennek a kutatásnak az eredményei kiadatlanok maradtak, csupán a lelőhely és néhány fontosabb lelet leírása maradt fenn. Ugyanakkor megvalósított néhány ásatást Varsándon a „szőlődombon”, ahol török kori és Kr. utáni IV. és XI-XII1. századi temető anyaga került elő. 1930-ban a Kolozsvári Klasszikus Tanulmányok Intézete átadott a Kulturális Palotának egy jelentős tételt az Otomaniban felfedezett kerámiákból, de három évvel később a kerülősi és a kisjenői vezetők a múzeumnak elküldték a középkori kerámiát is, valamint annak a mamutnak a csontjait, amelyet véletlenül fedeztek fel ezeknek a településeknek a határában. A kevés beszerzés közül lényeges megemlíteni a simonyifal- vai kincslelet 130 római kori érmét, amit 1932-ben vásároltak meg, és az 1432 db pécskai középkori érmét, amelyet 1934-ben szereztek be. Az 1929-1933-as gazdasági válság a Kulturális Palota művészi gyűjteményének átalakulását jelentette. A várostól kapott támogatás jelentősen lecsökkent, és szórványossá váltak a művészeti adományok. A gyűjtemény 33 tétellel gyarapodott ebben az időszakban. 1929-ből egy kiállításról sincs feljegyzés, holott tíz művésznek volt tárlata. A következő esztendőkben évente átlagosan öt kiállításról van feljegyzés, mindegyik a környékbeli festőké volt. A néprajzi gyűjtemény is lassan fejlődött. 1930-ig megvalósult néhány gyűjtés a csermői, pankotai, doroszlófalvi, csicséri és aradi népviselet, kismesterségek, kézművesség témakörében. Leltárba került még egy Halmágy-Honctő környékéről származó festett tojásgyűjtemény. Ez a tevékenység azután egy időre leállt. 1934 tavaszán Lazár Nichi professzor egy beadvánnyal fordult a helyi hatóságokhoz, amelyben javaslatot tett az aradi jeles személyiségek, Vasile Goldiş és Ştefan Cicio-Pop emlékének ápolására, egy alap létrehozására, amelyből elkészülhetne e két személyiség szobra, emlékszobája a múzeum keretei között, valamint portréja a legkiválóbb helyi portréfestők munkájaként. Az egyetlen említésre méltó dolog a régészet területén ebből az időszakból a gyűjteményi leltárak román nyelvre fordítása (1936). Az 1938-ban Pécskán véletlenül felfedezett arany kincslelet a Bukaresti Nemzeti Régiségek Múzeumába került, a szabadhelyi, kladovai (1933), 75
