A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Peter Hügel: Az Aradi Múzeum - Történeti áttekintés
az 1848-1849-es évekbeli román relikviák megkezdett gyűjtésének a folytatására, és még további 5000 lejt a városi múzeum anyagának gyarapítására. 1921-1924 között a palota kistermében 38 képzőművészeti kiállítást szerveztek. Ugyanebben az időszakban 19 aradi művész által alkotott tárgyakat gyűjtöttek (C. Minişan, I. Toader, E. Ispravnic, C. Wolff), továbbá a Vallási és Művészeti Minisztérium segítségével megkezdődtek az első lépések a román festmények áttelepítése céljából. Egy évtizednyi megszakítás után Roska M. 1923 nyarán újból megkezdte a pécskai ásatásokat. A kutatásokat anyagilag támogatta az Aradi Városháza, valamint az Astra és a Kölcsey Kulturális Társaság is. Az ásatás után meg lehetett határozni a neolitikus szintet, amely megelőzte a bronzkori településeket. Roskát az ásatásokra elkísérte J. Schweitzer orvos, aki egy rövid beszámolót jelentetett meg erről a helyi sajtóban. A következő évben Roska tovább folytatta az 1911-ben és 1923-ban megkezdett ásatásokat. Ezeknek az eredményeit is közzétették. 1953- ban Roska M. elküldte az aradi múzeumnak az 1923-24. évi ásatások egész dokumentációját. Ez tartalmazza a metszetrajzokat, de nem foglalja magában a lelőhely teljes helyszínrajzát. A román néprajzi tárgyak gyűjtésének kezdeti lelkesedése ellenére a pénzügyi források hiányában a gyűjtemények gyarapodása stagnált. 1924-ben gyűjtöttek össze 55 db tárgyat, főként textíliákat és viseleti darabokat. Ugyancsak 1924-ben Nicolae Petrescu mérnök, az Astra Vagongyár igazgatója a képtár gyűjteményi anyagának román művészeti tárgyakkal történő bővítését kezdeményezte. Javaslatára megalapították a Galéria Különleges Bizottságát. A bizottság feladatai közé tartozott az anyagi források megteremtése román képzőművészeti műtárgyak vásárlására, és a pénz felelősséggel való elköltése. A közpénzeken kivül jelentős összegek gyűltek össze felajánlásokból. Az 1925-1927 közötti időszakban leltárba kerültek I. Strâmbu, S. Popp, G. Petraşcu, O. Băncilă, A. Popp, C. Bogdan, Th. Aman, N. Gri- gorescu festményei. 1925 és 1929 között Roska régészeti kutatásokat végzett a Fehér- Körös völgyében, Menyháza környékén (1925) és Honctőn (1925-1929). A román művészeti galéria 1927. március 20-án nyílt meg egy új helyiségben, amelyet állandó kiállítás számára alakítottak ki. Itt az utolsó hat évben összegyűjtött vagy felajánlott tárgyak mellett még 15 festményt (többek között: I. Theodorescu-Sion, G. Petraşcu, I. Iser, V. Po- pescu, N. Tonitza, D. Ghiaţă) és 3 szobrot (O. Han, C. Medrea, F. Storck) állítottak ki, amit a Kulturális és Művészi Minisztérium gyűjteményéből vettek kölcsön hat hónapos időtartamra. 73
