A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Peter Hügel: Az Aradi Múzeum - Történeti áttekintés
A régészeti gyűjtemény 1917-ben 2795 tárgyat számlált, melynek értéke elérte a 3951,5 K-t. 1918. december 1-jén a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés meghirdette Erdély, Bánát és a Román Királyság egyesülését. Aradon a román adminisztráció beiktatása 1919 májusában történt, a Kulturális Palota 1920- ban került az Erdélyi Múzeumok Felügyelőségének irányítása alá. 1921- ben, az első költségvetési év januárjában megalakították a hivatalon belül a Kulturális Palota Felügyeleti Bizottságát, melynek igazgatója Lazár Nichi volt. Arról, hogy mi történt a múzeum gyűjteményeivel az 1918-1920 közötti időszakban, kevés adatunk van. 1919 januárjában, a Szépművészeti Múzeumból a galéria megnyitása előtt áthozott 80 db művészeti alkotásból 21 darabot visszavittek Budapestre. A Trianoni Békeszerződés rendelkezéseivel ellentétben (175-176. bek.) ezek már nem kerültek vissza Aradra. 1920-ban 24 volt helyi vezető portréja is bekerült a gyűjteménybe. A legtöbbet az aradi festő, Balia F. készítette. A Kulturális Palota átvételével egy időben a román állam átutalt az intézmény számára 10 000 lejt, amelyet a román nemzet néprajzi és művészeti szekciójának kialakítására fordítottak. A hatóságok által kiadott felhívást követően Coralia Xenopol, a nagy történész özvegye a városi könyvtárnak 2200 kötetet, a múzeumnak pedig három vásznat és négy rajzot adományozott. 1921 nyarán Coriolan Petrán egyetemi tanár, az Erdélyi és Bánáti Múzeumok általános felügyelője Aradra látogatott, ahol megvizsgálta a múzeum helyzetét, és javasolta a hatóságoknak, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a magyar adminisztrációtól átvett intézmények román jellegét erősítsék, különösen román gyűjtemények létrehozásával. Azzal a céllal küldte el 1921. október 18-án Aradra Orosz Andrást, hogy vásároljon román néprajzi tárgyakat a múzeum számára. Az 562 Ménesről és Kladovából megvásárolt tárgy a néprajzi múzeum leltárába került. 1923-ban Tzigara Samurcaş, a múzeumok általános felügyelője aláírta a múzeum átvételéről szóló dokumentumokat az utolsó, 1917-es leltár szerint. így az antik gyűjtemény 3875 tárgyat, a relikviai 3916-ot, az Arad történelmével kapcsolatos 263-at, a numizmatikai 1040-et, a művészeti 189-et és a néprajzi gyűjtemény 235 db tárgyat számlált. Létezett még egy szerény természettudományi gyűjtemény és a 33. számú Gyalogezred Múzeumának gyűjteménye, ami leltározatlan volt. 1921-ben újra megnyitották a múzeum állandó kiállítását, amely megőrizte a háború előtti szerkezetét, de olyan tárgyakkal bővítették a kiállítás anyagát, amelyek a román civilizáció és kultúra illusztrálására voltak hivatottak. A hivatal 1923-ban 20 000 lejt különített el a múzeum számára 71
