A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Szatmári Imre: A Munkácsy Mihály Múzeum története (1899-2009)

utódaként a Békés Megyei Önkormányzat lett, s a megváltozott orszá­gos helyzetben az önkormányzati feladatellátás is több kérdést vetett fel. Egyre jelentősebb szerephez jutottak a települési önkormányzatok, s ezzel egyenes arányban erősödött érdekérvényesítő igényük és képes­ségük. A múzeumi működtetés részvállalása terén az 1990-es évek pró­bálkozásai azt bizonyították, hogy a közös fenntartás nem lehet kölcsö­nösen jó megoldás, éppen az eltérő önkormányzati érdekek miatt. A me­gyei önkormányzat ennek hatására 2000-ben az időközben 8 múzeumot magába foglaló megyei múzeumi szervezetből hat múzeumot (Békés, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Sarkad, Mezőberény) az egyes telepü­lések önkormányzatainak kezelésébe, fenntartásába adott, mint ahogy több kiállítóhelyet is. A békéscsabai Szlovák Tájházat a megyei jogú város a Szlovák Kisebbségi Önkormányzatnak engedte át, a gyulai Er­kel Ferenc Múzeum kiállítóhelyei (Ladics-ház, Bene-gyűjtemény, Erkel Emlékház, Kohán Képtár, Dürer Terem) szintén városi kezelésbe kerül­tek, s ugyanígy a szarvasi Szárazmalom és az orosházi Darvas József Irodalmi Emlékház, illetve a Zombai utcán lévő magtár épülete is. A te­lepülések a fenntartási költségekre gondolva természetesen fenntartá­sokkal fogadták először a megyei kezdeményezést, végül azonban va­lamennyi intézmény működése folyamatos maradhatott. Tevékenysé­gük azonban új irányt vett, szorosan illeszkedett a helyi, települési igé­nyekhez, a fenntartó önkormányzatok elvárásaihoz, mint ahogy a me­gyei múzeumi szervezetben maradt intézmények tevékenysége is a me­gyei törekvésekhez. A megyei múzeumi szervezetben az ezredforduló után csak a megyeszékhelyen lévő Munkácsy Mihály Múzeum, a gyu­lai Erkel Ferenc Múzeum, a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely, a békéscsabai Gabonamúzeum és a biharugrai Szabó Pál Irodalmi Em­lékház, valamint a Békéscsabán lévő, különálló Restaurátor- és raktár­bázis maradt. A megyei múzeumi szervezet létszáma ezzel együtt ter­mészetesen jelentősen csökkent, 134-ről 65-re apadt, s ennek csaknem kétharmada a Munkácsy Mihály Múzeumban dolgozott. Ezzel az átren­deződéssel jelentősen felértékelődött a Munkácsy Mihály Múzeum me­gyei szerepvállalása, mely az utóbbi évek megyéket ért megszorításai következtében egyre karakteresebb formát öltött. Két részre kell tehát választani a megyei múzeumi szervezet történe­tét: az ezredfordulóig egy bővülő, újabb és újabb intézményi egysége­ket magába olvasztó szervezetről beszélhetünk, azt követően pedig egy szűkülő, de emellett sok tekintetben átalakuló, határozottabban körvo­nalazódó feladatellátás felé s egyre jobban a saját fenntartás irányába haladó szervezetről, illetve megyei múzeumról. A folyamatok termé­szetesen mindig az országos általános helyzet helyi lecsapódásainak kö­vetkezményeiként jelentkeztek, hiszen jelenleg is érzékelhető az ország 40

Next

/
Thumbnails
Contents