A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Szatmári Imre: A Munkácsy Mihály Múzeum története (1899-2009)
utódaként a Békés Megyei Önkormányzat lett, s a megváltozott országos helyzetben az önkormányzati feladatellátás is több kérdést vetett fel. Egyre jelentősebb szerephez jutottak a települési önkormányzatok, s ezzel egyenes arányban erősödött érdekérvényesítő igényük és képességük. A múzeumi működtetés részvállalása terén az 1990-es évek próbálkozásai azt bizonyították, hogy a közös fenntartás nem lehet kölcsönösen jó megoldás, éppen az eltérő önkormányzati érdekek miatt. A megyei önkormányzat ennek hatására 2000-ben az időközben 8 múzeumot magába foglaló megyei múzeumi szervezetből hat múzeumot (Békés, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Sarkad, Mezőberény) az egyes települések önkormányzatainak kezelésébe, fenntartásába adott, mint ahogy több kiállítóhelyet is. A békéscsabai Szlovák Tájházat a megyei jogú város a Szlovák Kisebbségi Önkormányzatnak engedte át, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiállítóhelyei (Ladics-ház, Bene-gyűjtemény, Erkel Emlékház, Kohán Képtár, Dürer Terem) szintén városi kezelésbe kerültek, s ugyanígy a szarvasi Szárazmalom és az orosházi Darvas József Irodalmi Emlékház, illetve a Zombai utcán lévő magtár épülete is. A települések a fenntartási költségekre gondolva természetesen fenntartásokkal fogadták először a megyei kezdeményezést, végül azonban valamennyi intézmény működése folyamatos maradhatott. Tevékenységük azonban új irányt vett, szorosan illeszkedett a helyi, települési igényekhez, a fenntartó önkormányzatok elvárásaihoz, mint ahogy a megyei múzeumi szervezetben maradt intézmények tevékenysége is a megyei törekvésekhez. A megyei múzeumi szervezetben az ezredforduló után csak a megyeszékhelyen lévő Munkácsy Mihály Múzeum, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum, a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely, a békéscsabai Gabonamúzeum és a biharugrai Szabó Pál Irodalmi Emlékház, valamint a Békéscsabán lévő, különálló Restaurátor- és raktárbázis maradt. A megyei múzeumi szervezet létszáma ezzel együtt természetesen jelentősen csökkent, 134-ről 65-re apadt, s ennek csaknem kétharmada a Munkácsy Mihály Múzeumban dolgozott. Ezzel az átrendeződéssel jelentősen felértékelődött a Munkácsy Mihály Múzeum megyei szerepvállalása, mely az utóbbi évek megyéket ért megszorításai következtében egyre karakteresebb formát öltött. Két részre kell tehát választani a megyei múzeumi szervezet történetét: az ezredfordulóig egy bővülő, újabb és újabb intézményi egységeket magába olvasztó szervezetről beszélhetünk, azt követően pedig egy szűkülő, de emellett sok tekintetben átalakuló, határozottabban körvonalazódó feladatellátás felé s egyre jobban a saját fenntartás irányába haladó szervezetről, illetve megyei múzeumról. A folyamatok természetesen mindig az országos általános helyzet helyi lecsapódásainak következményeiként jelentkeztek, hiszen jelenleg is érzékelhető az ország 40
