A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Szatmári Imre: A Munkácsy Mihály Múzeum története (1899-2009)

a bútorzat, a viselet, a háziipar, a kerámia témaköreihez csoportosított - tárgyak három termet foglaltak el, s további egy termet töltött meg a természetrajzi kiállítás. A képzőművészeti gyűjtemény értékesebb darabjait - mintegy 30-40 festményt - a nagyteremben mutatták be. Jelentős időszaki kiállításokra is sor került, melyek közül kiemelkedik a Linder László által 1931-ben, 1933-ban és 1937-ben rendezett nagyszabású néprajzi kiállítás.

Az évtized elején végre Békéscsabára érkezett Munkácsy-hagyaték azonban hamarosan szükségessé tette, hogy a néprajzi kiállítás három terme közül az egyiket a neves festőművész emlékének, relikviáinak és festményeinek szenteljék. Az 1930-as évek közepén tehát megnyílt az első csabai Munkácsy-emlékszoba.

A múzeum lépcsőjén, 1931 Pe treptele muzeului, 1931

A második világháború idején - érthető módon - a múzeumi tevékenység ismét egyre szükebb keretek között működhetett. A háborús események közvetlenül 1944 őszén érték el a várost s a múzeumot is. Ez év szeptember 11-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte a gyűjtemények legértékesebb részének biztonságba helyezését, a Dunántúlra való elszállítását. Erre azonban részben a helyiek miatt, részben pedig az orosz csapatok október 6-án indított támadása miatt nem került sor, és szerencsére sem az épületben, sem a gyűjteményekben jelentősebb károk nem is keletkeztek.

Mivel Korniss Géza és a múzeum munkatársai közül néhányan a front közeledésére Nyugatra menekültek, a városi közigazgatás 1944.

32