A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Martyin Emília: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum

új, még ma is látogatható állandó kiállítása, de jelentős szerepe volt a századforduló polgári életmódját bemutató Ladics-ház megnyitásában is.

Ebben az időszakban Ibos Éva művészettörténész és Kereskényi Miklós történész megvált az intézménytől, Gaál Jánosné pedig nyugdíjba vonult. Helyükre 1988-ban Fábián Irén rajztanár, valamint Németh Csaba történész került a múzeum állományába.

Czeglédi Imre tevékenysége alatt érték el a gyulai múzeumi kiállító- helyek a legmagasabb látogatottságot. 1986-ban 348 443 fő volt a kiállítások látogatószáma. A gyulai múzeumi hálózat ekkor még teljes volt, az Erkel Ferenc Múzeumhoz tartozott az összes múzeumi kiállítóhely: Vár, Dürer Terem, Erkel Emlékház, Kotlán Képtár, Ladics-ház.

A vár - a nyolcvanas években fellendülő idegenforgalomnak köszönhetően - Magyarország 15 leglátogatottabb kiállítóhelye között szerepelt, annak ellenére, hogy csak ideiglenes kiállítást láthattak itt a látogatók. Közben a kiállítási egységek egy része - a Vár, a Kohán Képtár és a Ladics-ház - a nyolcvanas évek végén városi kezelésbe került. A várbeli kiállítás 1989. évi lebontása, az épület átadása helyreállítás céljából a műemlék-felügyeletnek, azaz a vár bezárása következtében jelentősen, egy tizedére visszaesett a látogatószám.

Czeglédi Imre nyugállományba vonulása után, 1990-1993 között Németh Csaba lett az intézmény megbízott igazgatója, s két szakmai munkatársa pedig Martyin Emília és a félállásban alkalmazott Kiss Anikó volt. Ebben az időszakban került sor a múzeum gyűjteményében lévő, mindaddig ismeretlen Erkel kéziratos kották beazonosítására Kassai István zenetörténész szakmai segítségével. Erkel halálának 100. évfordulója tiszteletére Németh Csaba és Kiss Anikó korabeli bútorokkal berendezte az Erkel Emlékház konyháját.

Az intézmény raktározási gondjai nem oldódtak meg, de annyit sikerült elérni, hogy a várbeli, műtárgyak tárolására alkalmatlan földszinti raktárakban tárolt, főként nagyobb méretű néprajzi tárgyakat 1992-ben végre átköltöztették az Almásy kastély cselédszámyába, ami csak ideiglenes megoldást jelenthetett, tekintve, hogy a cselédszárny helyiségei sem voltak alkalmasak erre a célra.

1993-ban a korábban a városhoz került kiállítóhelyek működtetése visszakerült az Erkel Ferenc Múzeumhoz. Ezekhez csatolták még a Bene Lajos gyűjteményéből időközben kialakított Városi Képtárat, valamint a Lajos Ferenc és kortársai grafikai gyűjteményt.

Amikor Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató Havassy Pétert nevezte ki pályázat útján az intézmény vezetőjévé, gyakorlatilag újra egységes volt a gyulai múzeumi hálózat, minden kiállítóhely a megyei kezelésben lévő Erkel Ferenc Múzeumhoz tartozott, amely azonban működéséhez városi támogatást is kapott.

156