A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Martyin Emília: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum
múzeumban Köteles Lajos történész, aki a nemzetiségi múzeum előkészítésének feladatát kapta. Őt Gaál Jánosné, közművelődési feladatokkal megbízott könyvtáros váltotta fel. 1972-től Banner József gimnáziumi tanár alkalmazására került sor a német nemzetiségi anyag gyűjtésének feladatkörével. Szerdahelyi István 1975 októberében bekövetkezett halála után ideiglenesen Koszta Rozália lett az intézmény megbízott igazgatója. A hajdúböszörményi múzeum igazgatója, Bencsik János 1976-ban érkezett a múzeumba. Bencsik az intézmény szakmai munkájára fektetett nagy hangsúlyt, kiterjesztette a néprajzi kutatásokat a gyulai járás egész területére. Részben neki köszönhető, hogy a megyei múzeum a Magyarországi Románok Szövetsége támogatásával elindította a román néprajzi táborokat, melyek eredményeként jelentősen gyarapodott a megyei múzeum, valamint az Erkel Ferenc Múzeum román történeti és néprajzi gyűjteménye. Bencsiknek fontos szerepe volt a Battonyai Helytörténeti Gyűjtemény kialakításában is. Erdős Kamill cigánykutató özvegyétől átvette az általa gyűjtött cigány anyagot, néprajzi gyűjtéseket folytatott a megyei cigányság körében, s ezzel megalapozta a múzeum napjainkra országos jelentőséggel bíró cigány gyűjteményét, amely tárgyakból, dokumentumokból, iratokból és fényképekből áll. Az ő idejében került a múzeum gyűjteményébe a Ladies család anyaga. A Kohán-gyűjtemény Koszta Rozália által megkezdett leltározását 1978-tól kezdődően Ibos Éva művészettörténész végezte. 1979-ben megnyílt a Kohán Képtár kiállítása az egykori népkerti Pavilonban, majd a múzeum képzőművészeti gyűjteménye is a Kohán Képtárban kialakított raktárba került. Bencsik idejében ideiglenesen dolgozott a múzeumban Csipes Antal történész, illetve Jankovich Dénes régész, aki beleltározta a törökzugi ásatás anyagát. Az 1980-as évek elején két új munkatársat alkalmazott az intézmény: Kereskényi Miklós történészt fél-, Martyin Emília néprajzost pedig teljes állásban. Bencsik nevéhez kötődik a várbeli és a Kohán Képtárban lévő állandó kiállítás több-kevesebb sikerrel történt átalakítása, valamint a múzeumi nyilvántartás naprakész feldolgozása. Az igazgató 1984. évi múzeumból való távozásának fő oka feltehetőleg az volt, hogy Bencsik sok megyei feladatot is felvállalt, a város vezetői pedig nem tartották elégségesnek a Gyula várossal kapcsolatos kutatásait, közművelődési tevékenységét. 1985. március 1-jétől az 1981 óta Dér László helyét átvevő Szabó Ferenc által vezetett megyei múzeum történeti osztályvezetője, Czeglédi Imre került az Erkel Ferenc Múzeum élére. Czeglédi Imre legfőbb érdeme, hogy igazgatósága alatt készült el és nyílt meg az Erkel Emlékház 154
