A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Martyin Emília: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum

Lépéseket tett annak érdekében, hogy erősítse az intézmény tudományos jellegét, ezért alkalmazta tudományos munkatársként Juhász Irén régészt. A múzeum történetében ez volt az első eset, hogy az igazgatón kívül még egy szakmai munkatársat alkalmaztak.

Szilágyi Miklósnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy igazgatásának mindössze öt esztendeje alatt átköltöztette a múzeumot, kialakította az új raktári rendet, elvégezte a tárgyak revízióját, valamint különválasztotta az adattári és történeti dokumentációs anyagot. O alakított ki emlékszobát Erkel Ferenc szülőházában, s ő nyitotta meg a várbeli első állandó kiállítást Gyula gazdaság- és társadalomtörténete a XVIII-XX. században címmel, amelyhez kiállításvezető füzetet is megjelentetett.

Casa părintească a lui Erkel Ferenc

Szilágyi Miklósnak a ceglédi múzeumba való távozása után néhány hónapig Juhász Irén lett az intézmény vezetője, majd 1969-ben Szerdahelyi István gyulai tanár, az Erkel Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese vette át ezt a feladatot. Szerdahelyi István idején a múzeum látogatottsága megduplázódott. Ő rendezte be az első állandó Erkel-házi kiállítást 1970-ben, s elérte, hogy az egész Erkel-ház múzeumi célokat szolgáljon.

A Kohán-hagyaték kezelése, valamint a gyakori képzőművészeti kiállítások indokolták egy művészettörténész munkatárs alkalmazását, így került az intézménybe 1969-ben Koszta Rozália festőművész. Szerdahelyi alkalmazta félállású néprajzosként Kiss Anikót, az Erkel Gimnázium tanárát, a helytörténeti szakkör vezetőjét. 1970-től dolgozott a

152