A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Martyin Emília: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum

leltárt, restauráltatta a tárgyakat, és új kiállítást készített elő. Implom idejében került át a múzeum anyaga a népkerti épületből abba a polgári fiúiskolába, amely ma Implom József nevét viseli. Az új, modem szemléletű kiállítás 1930. évi megnyitóján Móra Ferenc mondta az ünnepi beszédet. Implom hangsúlyt fektetett a legkülönbözőbb gyűjteményi anyagokra, így régészeti, várostörténeti, ipartörténeti, néprajzi anyag egyaránt szerepelt a kiállításban, majd 1935-től, amikor új teremmel bővült a kiállítótér, fegyverekkel, céhtörténeti anyaggal és az éremgyűjtemény darabjaival egészült ki a kiállítás. Az igazgató elérte, hogy újra egyesüljön a múzeumi és könyvtári anyag, elkülönüljön a raktár a kiállítótértől, és az intézmény napi nyitva tartással működjön. Soha nem látott mértékben gyarapodtak a gyűjtemények, nőtt a látogatószám, folytatódtak a régészeti ásatások, és elindult a Gyulai Dolgozatok című kiadványsorozat, amely 5 számot ért meg. A múzeum története szempontjából virágzó korszaknak tekinthető időszakot a II. világháború törte meg. Implom József bevonult katonának, hadifogságba esett, az iskola padlására menekített múzeumi anyagnak nem volt gazdája, a természetrajzi gyűjtemény, valamint a régészeti gyűjtemény nagy része megsemmisült, megsérült, a Haan Antal-gyűjtemény a Szépművészeti Múzeumba került, az épületben hadikórházat rendeztek be. A tárgyak egy részéről, a kiállítás bizonyos részeiről szerencsére maradtak fenn régi fényképek az intézmény archív fotógyűjteményében.

Implom, a hazatérése után, 1947 őszétől nekikezdett az intézmény újjászervezéséhez, 1948-ban ideiglenes kiállítást rendezett a szabadság- harc jubileumi rendezvényeként, és tervbe vette a magyarországi románság néprajzi kutatását. Terveinek megvalósítására nem maradt ideje, ugyanis Implom minden tiltakozása ellenére Gyula város polgármestere 1950-ben Lükő Gábort, a debreceni múzeum munkatársát nevezte ki a gyulai múzeum igazgatójának.

Az új igazgató egy minden szempontból szétzilált intézményt vett át: a háborúban a leltár elveszett, az épület siralmas állapotban volt, a tárgyak nagy része elpusztult. A múzeum új, a „rossz hírű mulatóként ismert” Park Szálló Béke sugárút 53. sz. alatti épületébe költöztetése már Lükő Gábor feladata volt. A múzeum átköltöztetésének időszakában került át a megyeszékhely Gyuláról Békéscsabára. 1951. január 1-jén megtörtént a múzeumok államosítása, így az intézmény Gyulai Állami Múzeum néven működött tovább. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának (MMOK) döntése az volt, hogy minden múzeum egy helyi híres emberről kapja a nevét. Bár a város a múzeumalapító Mo- gyoróssy Jánosról szerette volna elnevezni a múzeumot, ebben nem volt döntési joga. A MMOK döntése értelmében 1951. április 2-ától Erkel Ferenc Múzeumként működött tovább központi költségvetésből,

146