Cs. Szabó István: Református temetés, temetők, sírjelek a Körösök és a Berettyó vidékén (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Sírjelek

festett fa volt. Ezen vitték a koporsót a kocsira, majd a temetőbe, onnan a sírhoz. Mindkettőt a sír végébe állították, melyek 80-100 cm-re álltak ki a földből. A lábfaadás szokása az 1940-es évekig tartotta magát, később ezek fokozatosan egyre kisebbek lettek, míg végül elmaradtak.

58 Békésszentandráson asztalosok faragnak még alkalmanként, évente két-három fejfát (3. kép). Biharnagybajomban még mindig (1983) örvendetesen sok fejfát állítanak (4-5. kép), s itt több helyen láthattam udvarokban őrzött „fejfának való ákácderekat". „Lábtúl való fa" e két utóbbi helyen nincsen. A sírokra fából, illetve gömbvasból

59 (hegesztett) koszorúállványokat állítanak, s ezekre vagy „felfűzik", vagy kampókra felakasztják a koszorúkat (az özvegyi koszorút a fejfára erősítik).

60 Csökmőn Kádár Dániel kádármester faragott még (1985) sok fejfát. „Pártembernek" (MSZMP-tag) legfelül nem faragta be az „A. B. F. R. A." feliratot. „Ezek közül van, amék azt kérte, hogy a fejfa homlokára öt ágú csillagot véssen, s ezt fesse veresre (ilyet láttam többet a geszti temetőben is - Cs. Sz. I. megjegyzése)". Fiatalok fejfájának homlokára „kettébe tört" tulipánt vésett, melyet égszínkékre festett, míg a többi fejfát fekete színűre készítette, és a homlokára szomorúfűzt faragott gyökerestől. Ahány gyermeke volt az illetőnek, annyi gyökeret vésett neki, ha pedig netán volt „balkézi (házasságon kívüli) gyereke", akkor oldalt „odabiggyesztett egy fattyuhajtást a fűzfának valahová". Lábfa is van, kettő. A fejfát és lábfát az idősebbek így tudják: „fűtűl való fa, lábtúl való fa" (6. kép 1-3).

61 Dobozon elmaradt a fejfaállítás az 1930-1940-es években (8. kép 5-10).

62 58 MÁRTON 1972, 50-60. p. 59 Gömbvas — Körülbelül 1 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű vaspálca. 60 Cs. Szabó István megfigyelése. 61 Kádár Dániel közlése, Csökmő. 62 Szilágyi Lajosné közlése, Doboz.