Cs. Szabó István: Református temetés, temetők, sírjelek a Körösök és a Berettyó vidékén (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Sírjelek

alkalmazását, s Kós Károlyra hivatkozva azt írja, hogy a „rozetta" (forgórózsa) - úgy is mint napszimbólum - görög eredetű.

54 Békésen a „hegyes, csónak alakú fejfa (40. kép) neve csapott vígü sugár vagy csapott vígű", amely hegyes vagy csonka gúla alakban végződik. A másik típus neve: „gombos vígu fejfa vagy kerek vígu fejfa". A fejfa részei: „fej, nyak, váll, derík, láb". Barkácsos ember készítette „betüvísüvel" az írást. Később csak a gombosokat szerették Békésen. A XIX-XX. század fordulójáig csak „hegyes vígű fejfák" voltak, 1905-től kezdve terjedt el a gombos fejfa. Nóvák László Ferenc hívta fel a figyelmemet arra, hogy ezek a fejfák jellegzetes antropomorf oszlopos fejfák (41-42. kép), melyek valóságos absztrakt emberalakot formáznak, s nem tekinthetők a klasszikus értelemben vett „gombos" vagy „gombfáknak"

55

, mint például a szentesiek, abonyiak, erdőfüleiek s mások. Békésen 1932-ben faragták az utolsó csónak alakú fejfát, mely a Malomvégesi temetőben lelhető fel. A fejfát szívességből készítették fúrófaragó emberek, bognárok, kádárok. Szokásban volt a fejfának való fát kijelölni, amely, amikor kivágásra került, legalább 30 cm átmérőjű és - 100-180 cm hosszúságot számítva a fejfának a föld felett, valamint a föld alatt - kb. 4 m hosszú volt. négy-öt ember tette fel a kocsira, amely azután 5-6 évig állt az udvaron. Ez volt a „beírett" fa. A „tőgyfát vagy a fekete akácot szerettík". A fejfa lábát kátránnyal kenték be, hogy minél tovább tartson, és „kurucsát" (egy keresztfát) vertek bele, hogy ne lehessen kihúzni. A fejfák „homlokán

5

^ a legrígebbi dísz a csillag, a rígi hegyes fejfák csak elől vótak megfaragva, a többi rísze gömbölyű maradt" (1-2. kép). Két darab lábfát adtak tetemenként, melyek mindegyike másfél méter hosszú „gömbölyű" (gömb- vagy másképpen dorongra

57

), feketére 54 TAKÁCS 1980, 133, 147, 155, 158. p. 55 Gombfa = A fejfa fejrésze szabályos gömböt vagy „nyújtott" gömböt, kör keresztmetszetű faragványt formáz. 56 Fejfa homloka — A „fejfavirág" (homlokdísz) helye, a fejfa felső része (lásd 1. kép 1). 57 Dorongfa — Körülbelül 10-15 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű fa, mely kb. 2 m hosszú (fakéreggel együtt).