Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály élete és kultusza (Békéscsaba. - Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

Munkácsy Mihály élete és kultusza

dult Bécsbe 1865-ben. Mestere a magyar viszonyokat jól ismerő Kari Rahl lett a Képzőművészeti Akadémián, ahol ismét találkozott Paál Lászlóval és földijével, Jankó Jánossal. Nehezen élt, de lelkesen látogatta a Belvedere képtárát. Talán többet is tanult a régi mesterek műveiből, mint az akadémia merev módszereiből. Fél év után el kellett hagynia a császárvárost, mert nem tudta tagdíját fizetni, hiszen egyetlen bevétele a portretírozás volt. Bécsben készült egyik legkorábbi műve, a Falusi felolvasás. Nem önálló munka (Rahl és Jankó hatására utal), de szívből jövő vallomás népéről. Egyszerű, mint egy Petőfi-dal. Sokkal jelentősebb az 1865 nyarán Gerendáson festett Búsuló betyár, amely már felmutatja a későbbi Munkácsy-művek jellemzőit: a zárt szerkesztést, a drámai színvilágot. Gerendásról írja Ligetinek, hogyan gyűjti a pénzt, és várja útilevelét tanulmányújához. 1865 telén pl. 150 lorintért sorsolta ki Fonó lányát a vármegyei bálon. Ugyanekkor fel is lépett a csabai nagyvendéglőben: Szigligeti A mama című vígjátékában. 1866 tavaszán súlyos szembetegsége miatt Pestre kellett utaznia. Ismét Ligeti és Than Mór sietett segítségére, ők küldték Hirschler doktorhoz, aki megmentette szeme világát. 1866 nyarán festette a Petőfi búcsúja a szülői háztól című képét, s maga is indulásra készen állt: a Képzőművészeti Társulat segítségével Münchenbe utazott. A bajor fővárosban állandó anyagi rettegésben és elszigetelten élt. A magyar kolónia lenézte szegénysége miatt, ráadásul a bajor ősöktől származó Lieb Munkácsy Mihály alig beszélt németül! Megérkezése után azonnal az Új Képtárba sietett, majd a műtárlatot, a kortárs festők kiállítását nézte meg. Maga a város ezer látnivalót kínált, a gótikus, barokk, „bajor" rokokó épületek mellett nagy múzeumokat, amelyeket I. Lajos hívott életre a 19. század elején. Utóda, II. Miksa folytatta a városszépítést, majd II. Lajos egyoldalú és pazarló lépései következtek. A bajor főváros Európa kulturális központja volt: a nagy idegenforgalmat jó vasúti közlekedése, élénk művészeti élete és műkereskedelme biztosította. Munkácsy számára minden újdonság vonzó volt: az aszfaltfesték alkalmazása, a fotográfia segítségül hívása. A Bajor Királyi Akadémián a magyar Wagner Sándor osztályába járt, aki jóindulattal viseltetett iránta. W. Kaulbach (az akadémia vezetője) festészete közel állt hozzá, hatása figyelhető meg Árvízi jelenetén. Élénken figyelte a Glaspalast és a művészeti egylet, a Kunstverein kiállításait. Közvetlen kapcsolatban állt Kaulbachhal, H. Lierrel, E. Schleichhel, J. Brandttal - náluk láthatta a fotósegédlet alkalmazását. A modellek drága napidíja miatt gondolt arra, hogy maga is