Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály élete és kultusza (Békéscsaba. - Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

Munkácsy Mihály élete és kultusza

MUNKÁCSY MIHÁLY ÉLETE ÉS KULTUSZA Munkácsy életének szakaszai a magyar történelem egy-egy érdekes és drámai korszakához kapcsolódnak. Gyermekként látott valamit a szabadságharcból, fiatalkorát az önkényuralom sötét évei jelentették, felnőttként az Osztrák-Magyar Monarchia ünnepelt mestere lett. Lieb Mihályként látta meg a napvilágot Munkácson, 1844. február 20-án. Gyermekkorát Miskolcon töltötte, majd nyolcévesen árvaként nagybátyjához, Reök Istvánhoz került Békéscsabára. Nevelőapja saját sorsával volt elfoglalva, a szomorú, tanuláshoz kedvetlen fiút asztalosinasnak adta 1854-ben. Aradon volt legény 1858-60 között, itt ébredt rá a tanulás, a művelődés értékére. Jó sorsa összehozta Gyulán a restaurátori munkát végző Szamossy Elek vándorfestővel, aki önzetlenül tanította. Vele járta a kastélyokat, kúriákat, ahol megismerkedett a régi családi galériák értékes, antik darabjaival. Ekkor kötött életre szóló barátságot Paál László festővel és Odry Lehel operaénekessel. Nagy hatással volt rá Ormos Zsigmond, akinek buziási kúriáján értékes kép- és könyvgyűjtemény volt. A kiváló műgyűjtő jó tanácsokkal látta el, élesztgette benne a szunnyadó hivatástudatot, elkötelezettséget. A fiatal Munkácsyt mostoha sorsa edzetté és eltökéltté tette, s ezt látva nagybátyja is segítette, aki ekkoriban vármegyei bíró lett, és családot alapított. Kiegészítette a fiatalember összegyűjtött pénzét (amit tanítással, családi képek festésével és restaurálásával keresett), és lehetővé tette pesti útját. A kiegyezés előtti években Pest még nyugodt kisváros volt, de a lelki ocsúdás már megindult. Az írók, művészek összefogtak a műpártoló hazafiakkal a nemzeti művészet megsegítésére. Ez volt a fiatalember szerencséje, aki nemes pártfogót talált Ligeti Antalnál, a Képzőművészeti Társulat egyik alapítójánál. Munkácsy kedvére tanulmányozhatta a Nemzeti Képtárat, másolhatott és megrendeléseket is kapott. Elénk kapcsolatban állt a Kammon Kávéházban összegyűlt fiatal írókkal, Odry színészbarátaival és a festőből lett fényképészekkel: Borsos Józseffel és Simonyi Antallal. Magyarországon ekkor még nem volt intézményes művészképzés, így külföldi tanulmányútra kellett gondolnia. Ehhez azonban pénz és támogatók is kellettek. Az idősebb mesterekben erős volt a szolidaritásérzék, tanácsokkal és ajánlásokkal látták el a festőt. Ligeti mellett Laccataris Demeter, Jankó János, Orlai Petrics Soma, Than Mór segítette. A Kukoncapattogtatást megvásárolta a Képzőművészeti Társulat, ezt előleggel kiegészítve in-