Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály élete és kultusza (Békéscsaba. - Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

Munkácsy Mihály élete és kultusza

ben fejezett be. A 90-es évek elején Kádár Gábor Párizsban élő nyomdász (a Lemercier Mükiadó tagja) beszélte rá a Krisztus-téma trilógiává alakítására. 1884-ben még úgy nyilatkozott Pesten, hogy a feltámadást festi meg. Elmélyülő betegsége miatt később Krisztus és Pilátus második találkozását, az Ecce Homo jelenetét örökítette meg. Már 1892-től foglalkozott az ötlettel, de 1894-ben kezdett intenzív munkába. A mű csodával határos módon készült el. 1896 márciusában fejezte be, és nem „M. de Munkácsy", hanem „Munkácsy Mihály" szignóval látta el, ezzel is jelezve, hogy nem volt idegen tőle ekkor a hazatérés gondolata. A millenáris kiállítás idején a Feszty-körképpel vetekedő látványosság lett az Ecce Homo bemutatója. A képet az Andrássy út végén, a Belle-vue nevű mulató udvarán, kis görög templomhoz hasonlító pavilonban állították ki. El kell ismernünk, hogy Kádár Gábor szervezési készsége semmivel sem maradt alatta Sedelmeyerének. Nagy, színes plakátot és reprodukciókat nyomtatott, folyamatosan hirdette a kiállítás - naponta, a vidéki lapokban is. Összesen 315 000 ember látta az Ecce Homot Budapesten 1896 nyarán. Munkácsy maga mutatta be művét a királynak és kíséretének. Már ekkor köztudott volt Wlassics Gyula miniszter terve, miszerint a magyar képzőművészet főfelügyelője címet szánta a festőnek. Még egyszer, utoljára, fényesen megünnepelték Munkácsyt. Az újságok tapintatosan, de szóltak betegségéről, egészségének és művészetének hanyatlásáról. A kritikusok közül csak Bródy Sándor üdvözölte feltétel nélkül a képet, és kifejezte reményét, hogy Munkácsy és műve itthon marad. A festmény fölött azonban már nem a festő rendelkezett. 1896 februárjában alkalmi egyesülés alakult Budapesten, amely a hazai bemutatás mellett azt tűzte célul, hogy a „föld nagyobb kultúrállamaiban körülutaztassák - majd eladás útján értékesítsék^. Ez a társaság, majd egy amerikai-magyar konzorcium vándoroltatta a művet Európában. 1899-ben pl. Dublinban mutatták be (ahol James Joyce látta, és írt róla), 1900-ban Londonban. Közben Munkácsy beteg lett, 1897től a Bonn melletti Endenichben, idegszanatóriumban kezelték. Itt halt meg 1900. május l-jén. Budapesten temették el. 6 Az Ecce Homo Társaság szerződése. Magyar Nemzeti Galéria Adattára: 14.141/61. 1. p.