Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály élete és kultusza (Békéscsaba. - Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)
Munkácsy Mihály élete és kultusza
főpap és megértő ember volt, aki élete végéig baráti figyelemmel kísérte Munkácsy útját. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az ő személyes törődésének, tanácsainak nagy jelentősége van Munkácsy későbbi, biblikus témájú képeinek születésénél, alakulásánál. 1874 szeptemberében Békéscsabán, Gerendáson pihent az ifjú pár. Ekkor születtek a Falu hőse tanulmányai és a Poros út. Párizsba visszatérve megfestette a Falu hőséi, majd az Újoncokat. Ezt a müvet a Nemzeti Múzeum számára készítette 1877-ben, a Képcsarnok Egylet felkérésére. Ez és hasonló hangulatú művei mutatják, hogy e népéleti témáktól egyre inkább távolodni kezdett. Megjelentek urbánus képei, szalonjelenetei (Zálogház, A haha látogatói), majd a nagy témák keresésének ideje következett. Párizsban először a Rue Lisbonne-on volt kis műteremlakása, ezt váltotta fel a Monceau-park közelében, az úri negyedben épült Rue Legendre-beli műterempalota. Ez lett a helyszíne szalonképeinek, amelyeket 1876-tól kezdett festeni. Az új téma és műfaj eleinte kedvére való volt, tükrözte boldogságát, pompaszeretetét. Sötét, komor világa helyett színgazdag, vidám jeleneteket festhetett, amelyek saját környezetéhez hasonló helyszínen jelennek meg. Rajtuk szép, gondtalan nők csevegnek, babát látogatnak, olvasnak, gyermekekkel, kutyákkal játszanak. 1876-ban a párizsi Salonban mutatta be a Műteremben című alkotását, amely új életérzését fejezte ki. Úgy ábrázolta magát és Cécile-t műtermében, hogy a festmény megtalált biztonságát tükrözte. Ez azonban csak rövid ideig tartó nyugalom volt, jöttek házaséletének gondjai, és bekövetkezett egészségének romlása is. Sokan és sokféleképpen értelmezték feleségével való kapcsolatát. Legtöbben feleségét okolták a festő megfeszített munkatempójáért, megalkuvásai sorozatáért. Cécile Papier kispolgári környezetből emelkedett ki, s ebben jólneveltsége és szépsége is segítette. Az 1860-as évek végéről származó fotók finomnak, jól öltözöttnek mutatják. Érthető, hogy meghódította a nála jóval idősebb és gazdag de Marches bárót. Munkácsy 1872-ből származó festménye ugyancsak idealizálta, de már az 1875-ös portré „utalt" Cécile igazi jellemére: akarnokságára, harsányságára. Az 1878-as év forduló volt Munkácsy életében. Révbe ért: megtalálta helyét Párizsban, de tovább akart lépni. Új, egyetemes témákat keresett, így talált rá Miltonra, a nagy művelődéstörténeti tárgyra. Biztosan régen foglalkoztatta az angol költő sorsa, de most saját életével hozta összefüggésbe. Fej- és szemfájások kínozták, nehezen jöttek rá orvosai kezdődő betegségének okára. A lélekben, alkotóerőben még gazdag, de testben hanyatló