Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Sinka István

jelentek meg. például a Kornádi és Vidéke, a szlovákiai Magyar írásban, a Válaszban, a Hídban, a Magyar Életben, Magyar Útban stb. A balladák és a jelenések látomásos képzete, szabad költői fantáziája nyomán született az a kritikai vélemény, amely szerint költészete sajátos „népi szürrealizmust" alakított ki, és a magyar szürrealista költészet egy különleges, a népi hagyományokkal eleven kapcsolatot tartó változatának forrása lett. Van olyan vélemény is, mely szerint költészetének egészen mások a szemléleti eszmetörténeti alapjai, például a néphagyomány és az alföldi parasztszekták (Békés, Bihar megye) tanítása. A népi kultúra archaikus és mitikus rétegeiből merített, felerősítve a néphagyományban rejlő mágikus elemeket. 1935- ben jelent meg a Pásztorének című verseskötete, 1939-ben pedig Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója tette közzé a Vád című kötetét. A Fekete bojtár vallomásai című önéletrajzi írása 1942-44-ben látott napvilágot. 1936- ban Budapestre költözött, de állást