Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Sinka István

nem talált, többször került kórházba. 1943ban részt vett a szárszói találkozón is, ahol elhatárolta magát mind a hitlerizmustól, mind a bolsevizmustól. 1945 után egyre erőteljesebb támadások érték korábbi indulatos, gyakran antiszemitának nevezett, minősített megnyilatkozásai miatt. 1949-ben kiszorult az irodalomból, a tiltott írók listájára került. 1957ben jelenhettek meg újból versei. Az ötvenes évek elején készült enciklopédikus paraszti elbeszélő költeménye, a Szigetek könyve (1972) csak halála után jelenhetett meg. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Vésztőn a Sinka-emlékházban lévő állandó kiállítása sok eredeti anyagot tartalmaz. Vésztői lakóházát emléktábla jelöli. Egészalakos szobra (Kő Pál alkotása) a művelődési ház előtt áll. RÓLA SZÓLÓ ÍRÁSOK: Görömbei András: Sinka István (Budapest, 1977), Miklya Jenő: Vésztőről indult. Sinka István pályakezdése (Békéscsaba, 1981), Balogh Ferenc: Sinka István bibliográfia (Békéscsaba, 1987), Balogh Ferenc: Sinka István