Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Féja Géza

hoz csatlakozott. Az 1930-as évek elejétől izgalmas riportok hosszú sorát közölte tájunkról. (Összegyűjtve: Magyar haláltánc, 1984). 1936-ban Ady Endre tanulmányiból, jegyzeteiből válogatást közölt. A Magyarország felfedezése sorozat nyitányaként megjelent Viharsarok (1937) című szociográfiája. Ez a munka hiteles helyzetjelentés a korabeli Békés, Csanád és Csongrád megyéről, illetve a megyék szegényparasztjainak életéről. Művét szépírói igénnyel írta, az irodalmi szociográfiánk egyik legsikerültebb darabja. Leleplező szándéka valamint lázító következtetései miatt azonban e mű miatt pert indítottak ellene. 1939-ben jelent meg a Dózsa György című történelmi tanulmánya. Háromkötetes irodalomtörténete új szemléletet tükröz: A régi magyarság (1937), A felvilágosodástól a sötétedésig (1942), Nagy vállalkozások kora (1943). Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. O fedezte fel Szabó Pált és Sinka Istvánt. Kossuth Lajosról írt történelmi regénye szintén jelentős alkotás.