Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Veres Péter

va, Századunk, Korunk, Válasz, Kelet Népe). 1936-ban jelent meg első szociográfiai töltésű műve. Az. Alföld parasztsága. Ezzel vonta magára a Válasz körül csoportosuló népi írók, Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre figyelmét. 1937-ben már a Márciusi Front egyik vezetője, az 1943-as balatonszárszói konferencia egyik szónoka volt. AII. világháború alatt többször is munkaszolgálatra vitték. Mindeközben olyan művei jelentek meg, mint a Számadás (1937), Gyepsor (1940), Falusi krónika (1941), Szűk esztendő (1942) vagy mint a Mit ér az ember, ha magyar? című politikai-elméleti írása (1940). A népi írók táborán belül a falusi szegénység szószólója volt, a paraszti radikalizmus jellemzi, erős erkölcsi, nemzeti, szocialista töltéssel. Később a szocializmus és a magyarság kérdéseivel foglalkozott mind politikai, mind irodalmi tevékenységében. írótársként 1945 előtt és után is kerékpárral sokszor megfordult Szabó Pálnál Biharugrán, Sinkánál Vésztőn, de ellátogatott Békésre, Csabára és Orosházára is.