Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Helytörténet - Köpösdi Vera: Az 1906. évi békési aratósztrájk
A belügyminisztertől kért 760 tartalék munkást azonban a gróf nem kapta meg. Ui. az „gondolva a többi területekre is” először csak 400 kárpátukrán munkást küldött a mezőhegyesi sztrájktörő-telepről. Minden állomáson katonaság őrizte a sztráktörőket, különösen a békési állomáson. Bizonyosan összeütközéstől tartottak. „A békésiek azonban csak némán nézték a bevonulást.” Nem is tehettek mást! Egy egész század katonasággal és a csendőrökkel puszta kézzel nem szánhattak szembe! Az elzártak, de az el nem zárt sztrájkolok sem voltak hajlandók később sem felvenni a munkát. Ezért a belügyminiszter még 240 pótmunkaerőt küldött az uradalomnak, úgyhogy ez a 640 pótmunkás végezte el azután az aratást a békési uradalomban. Kecskeméti Ferenc országgyűlési képviselő interpellált az elítélt békési aratók ügyében a képviselőházban, Darányi belügyminiszter azonban valamennyi megjegyzésre kitérő választ adott vagy cáfolta azokat.3 A június 29, illetve 30-án kezdődő Békés környéki aratósztrájk nemcsak az 1906-os, hanem az 1905—07-es éveknek is a legnagyobb aratósztrájkja Békés megyében. A mozgalom révén teljes szakítás következett be a munkaadó és a munkások között. Gróf Wenckheim nem volt hajlandó elismerni a sztrájkolok jogos követeléseit, inkább felbontotta a szerződést, illetve egyszerűen elzáratta a munkásokat. Nem csoda, ha e sikertelen kenyérharc után elkeseredtek a „békési magyarok”, s a következő év tavaszán „készülnek” „el Békés megyéből”. Ezen a címen közöl ui. egy cikket a Békésmegyei Közlöny. Ebből megtudjuk, hogy a békésiek ott akarták hagyni szülőfalujukat, hogy elmenjenek az országnak bármelyik távoli zugába új életet kezdeni. Ezeknek az embereknek nem volt erejük ahhoz, hogy itthagyják az országot, de onnan — ahol sikertelenül próbáltak maguknak emberibb megélhetést biztosítani — elkívánkoztak, még akkor is, ha ott is hasonló feltételek között kell élniök. Még az uralkodó osztály szemszögéből ítélő Békésmegyei Közlöny is kénytelen volt megállapítani: „Aki ismeri a magyar parasztnak azt a mélységes ragaszkodását, amellyel szűkebb hazája, szülőföldje iránt viseltetik, az megérti, mennyi elnyomott fájdalom, milyen keserűséges elhatározás rejlik ebben a szándékban. Súlyos szociális bajoknak, kemény erkölcsi tusakodásoknak kellett megérlelniök azoknak a békési magyaroknak az elhatározását, akik azzal a kéréssel fordultak a földművelésügyi miniszterhez, jelölje ki azokat a helyeket, ahol telepítéseket kívánnak eszközölni, mert ők igen sokan vannak, akik ki akarnak települni.4 Békés megyén belül tehát Békés községben, illetve környékén volt a legtöbb mozgalom. A birtokstatisztika megadja ennek a magyarázatát! A békési járás földterületének 30 százalékát 6, 1000 holdon felüli birtokos tartotta kezében. Békés község határának pedig 44 százaléka volt 1000 holdon felüli nagygazdaság. Egyedül Wenckheim Frigyesnek 19 165 holdja volt Békés határában. Érthető tehát, hogy a járáson belül miért Békés községben lángolt fel a legtöbb mozgalom. A békési aratósztrájkon túlmenőleg is, az 1906. évi mozgalmak méretére, erejére általában jellemző a Szakszervezeti Értesítő kimutatása, amely szerint Békés megyében június közepétől július közepéig több munkást „hurcoltak” börtönbe, mint az ország többi megyéiben együttvéve.5 A börtönök szőkéknek bizonyultak és ólakba, istállókba, pajtákba, magtárakba zárták el az embereket. 1907-ben már megosztottság következett be, levertség vett erőt a munkások egyrészén. Az arató- és cselédsztrájkok száma erősen megcsappant, és ezek sem érték el az előző évi sztrájkok méreteit. A munkások látták, hogy bérharcuknak nem sok eredménye lett, s elkeseredtek. De szerepe volt a földmunkásmozgalmak visszaesésében annak is, hogy nagyon sokan — föltehetőleg a legöntudatosabb munkások — kivándoroltak. „Éhes magyaroknak nem futja a kedvük, Míg 3 A békési mozgalom leírása a Béikésmegyei Híradó 1906. júl. 3.; Békés, 1906. júl. 6.; Békés, 1906. júl. 15.; Békés, 1906. júl. 29.; Békés, 1906. júl. 5.; Békésmegyei Híradó 1906. aug. 1. számai, valamint a Képviselőházi Napló 1 1906. júl. 15-i ülésről szóló beszámolója alapján. 4 Békésmegyei Közlöny 1907. május 12. 5 Békésmegyei Híradó 1906. okt. 30. 6 81
