Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Régészet - Halmos Béla: Településrégészeti feladatok Gyula városban és környékén

pontos földmérési felvétellel már 20 cm-es szintkülönbséget is feltüntető, 1:1000- es szintvonalas alaptérkép készült. Ez elég szemléletesen feltünteti az elhalt folyókanyarulatok medermélyedéseit és köztük a medermenti, homokos dünehátakat, a valószínű, természetes településhelyeket. A majd tényleg föllelt épületmaradványok megóvása céljából a házhelykialakítási tervet annak idején szükség szerint módosítani lehet.

4. A Törökzug családiházas beépítésével kb. egy időben fog előreláthatólag sor kerülni a városközpont korszerű átépítésére is a 15 éves országos lakásfejlesztési terv szerint majd Gyulán is építendő, többszintes lakóházakkal és a hozzájuk szükséges közművesítéssel. Ehhez a városközpont részletes rendezési terve 1959-ben már előre elkészült.

A végrehajtás során itt meginduló építkezések alkalmat fognak adni a negyedik belterületi településrégészeti feladatra, azaz a város középkori magjának felkutatására is. Az új építkezésekhez szükséges épületbontások, tér- és útburkolat-átépítések, közművesítési földmunka és a járdák és parkosítás átrendezése hozzáférhetővé fogják tenni a most ezek alatt rejtőző, középkori épületmaradványokat. Ekkor talán fellelhetők lesznek az Erkel-téren kb. a plébániaépület előtt az 1568—81. között épült török mecset és kb. a postaépület sarkánál Pirsziz Ali szandzsákbég 1744-ben együtt elbontott türbéjének, közöttük pedig a középkori plébániatemplomnak nem a mai főtemplom alá került alapfal-részei. A Dózsa György téren viszont a II. sz. általános iskola mai főépülete alatt a már a török előtt, 1518-ban is megvolt fürdőház és a város települési csíráját adó benedekrendi monostor (1313—1332) alapfalmaradványai tárulhatnak fel.

Szerencsés esetben ezek felhasználásával a város főterén is érdekes történelmi romkertet lehet majd kialakítani, vagy legalább is egyes részleteket a tér új létesítményeinek hozzájuk ügyesen alkalmazott elrendezésével szemlélhetően szabaddá tenni. Ez a városközpont érdekességét megint jelentősen fokozná.

5. Már csak hosszabb idő múlva remélhető és sokban csupán a szerencsés véletlenre van bízva kb. a mai Újváros területén a középkori Szentmóric falu 1403-ban említett egyházából és 1564-ben lebontott kápolnájából, a Szentpálér volt medre közelében pedig az 1325-ben létezett páloskolostorból és a vár környékén állott Szent Elek-kápolnából esetleg még meglévő alapfal-maradványok előkerülése.

A belterület régészeti kutatását is nagyon elősegítené a város amúgy is már erősen szükséges és sürgős mérnöki újrafelmérése, és ennek alapján róla domborzati részleteit szemléletesen feltüntető, szintvonalas várostérkép készítése. Ezt még érzékletesebben egészítheti ki a beépített területről és közvetlen környékéről kisebb magasságból a fák kilombosodása előtti légi felvétellel készítendő fénykép-térkép.

B) Feladatok a város külterületén és környékén:

A városon kívüli településrégészeti tevékenység általános célja a városkörnyék elpusztult középkori falvainak kutatása kell legyen településhelyük felderítésével, maradványaik ásatásokkal való feltárásával, pontos helyrajzi rögzítésével és jövőbeni megóvásával.

1. A legidőszerűbb teendő itt is az eddigi eredmények megmentése, tehát az 1933—37. között már fellelt öt falu templom-alapjainak és temetőjének gondos újrafeltárása, de most már a lakóházak helyének nyomozásával is, ez után pedig a maradványok területének közművelődési célra való köztulajdonba vétele és hasznosítása, a maradványok tartósítása és folyamatos gondozása. Az öt faluhelyet a Gyula város általános rendezési tervéhez előírt és 1953-ban készült városképi és műemléki vizsgálat ezen sorok írójának javaslatára védendő ásatási területeknek minősítette, és akkori helyrajzi és tulajdonjogi adataikat is rögzítette/' Ezek és az 1949. évi 13. tvr. alapján megvan tehát a jogi és azonosítási alap

4 Gyula városképi és műemléki vizsgálata. 47—49. oldal. Városépítési Tervező Vállalat 1953. Megyei és városi tervtár. Előzményei Békés megye Tanácsa VB volt Építési Osztályának 863— -1/10/1953. VII. és 863-1/11/1953. VII. sz. ügyiratai. Megyei irattár.

54