Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)
Régészet - Halmos Béla: Településrégészeti feladatok Gyula városban és környékén
1 a szükséges további intézkedésekhez. Alkalmat pedig a mezőgazdaság nagyüzemi művelési egységeinek kialakítása céljából folyó földrendezés ad rájuk, de egyben most már halaszthatatlanul sürgőssé is teszi őket. Szentbenedek faluhelye a 26. sz. tanyával együtt már 1953-ban is a Gyulai Állami Gazdaság kezelésében volt. Boldogfalva ásatási területe akkor részben az állami tartalékalap ingatlanaihoz tartozott, Szánná, Győrke és Fövenyes lelőhelyei termelőszövetkezeti területbe esnek. 2. A még fel nem kutatott és eddig csak közelítően ismert faluhelyek közül épület-maradványokban a legnagyobb ásatási eredmény a régi Gerla egykori faluhelyén várható, mert itt a középkorban több jelentős épület volt. Gerlán állott a már 1259. előtt létezett Abránfy-monostor a Fehér Körös és a Monostorere között. Romjai még 1870-ben is a felszín fölé emelkedtek. Vele szemben, kis háromszögű szigeten volt az Abránfy-udvarház, tőle délre pedig a falu kéttornyú temploma. Két vízimalmát is említi az okmány 1383-ban. Monostorán kívül 1531—37 között pedig még ferences kolostora is volt. Ezek bizonyosan jobb építésűek lehettek, tehát több nyomuk is kellett, hogy maradjon. Helyileg ezért legfontosabb és legsürgősebb a város környékén Gerla faluhelyének felkutatása az egykori Itcefok volt torkolatánál. Valószínű helye a Békés felé vezető közút és a Fehér-Körös régi medre között, a Kanász-tanyától délre levő kis erdőben lappang. Ezt Gerla község 1958-ban készült és jóváhagyott részletes rendezési terve — ugyancsak e sorok írójának kezdeményezésére — védendő ásatási területnek minősítette és feltünteti5. A terület már akkor a gerlai „Magvető” mezőgazdasági termelőszövetkezet művelésében volt. Köztulajdonként való megszerzése tehát ennek is lehetséges és időszerű. Feltárásával és állandósításával a környék legfőbb történeti emlékét lehetne rajta láthatóvá tenni. 3. A Fehér-Körös régi medrének északi partját a középkorban Gyulától Vészén át Békésig a partmenti, lapos dünehátakra telepedett, sűrű falusor kísérte. Ez teljesen elpusztult és nyomait még egy helyen sem hozta felszínre az eke, vagy ásó. A környék település-régészetének egyik természetesen adódó teendője tehát a partmenti dünevonulat tervszerű végigkutatása. Ez a munka Gyula város felől kiindulva mindjárt a ferences kolostor mellett állott Karkó falu közvetlen (északnyugati) szomszédságában, a középkori Ajtós falu helyének megkeresésével kezdődhetik kb. a mai Ajtósfalva nevű külterületi lakott hely és a volt nagyhajlási major között. Kiindulási alapul az a helyszínrajz szolgálhat, amelyet az itt 1874 nyarán talált régi épületnyomokról Haan Lajos szerint Sztraka Ernő mérnök akkor készített. Először is ezt kell tehát előkeríteni. Helyük fellelését az 1931-ben itt végzett ásatásban résztvettektől való tudakozódás könnyítheti meg. Az épületmaradványok feltárásával Dürer Albert apjának lakóhelyét lehet ismertté tenni és emlékművel megjelölni. Ezzel a város még egy újabb, hozzá művészettörténeti és külföldi vonatkozású nevezetességhez is juthat. 4. A falusor következő tagja az I. (Szent) László korabeli Fejérem. Már 1415 után Vészé faluba olvadt. Jelentősebb épületét okmány nem említi ugyan, de talán mégis remélhető, hogy Vészé mellett valamilyen nyoma még így is fellelhető lesz. 5. Az utána következő Vészé falut 1383 előtt közvetlenül Fejérem nyugati széle mellé telepítették az Abránfyak. 1552-ben papja volt, tehát valamilyen templomának is kellett lennie. Ennek esetleges alapfal-maradványait nem a 435. sz. áll. főközlekedési közút ú. n. vészéi (hibás értelmezéssel családnév után Wessely-nek is ferdített nevű) hídjánál, hanem ettől kb. 1—2 kilométerre keletre lehet keresni. s Békés megye Tanácsa VB Építési-Közlekedési Osztályának 275-8/1958. épk., 94-1/1959. épk. és 94-4/1959. épk. sz. ügyiratai és Gerla község 54-479-1. törzsszámú részletes rendezési terve I/a. sz. tervlap és a n/a. sz. műleírás 7. oldal. Megyei, járási és községi irattár. 55 T
