Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Régészet - Halmos Béla: Településrégészeti feladatok Gyula városban és környékén

A) Feladatok a város belterületén:

1. A város belterületén jelenleg a legfontosabb, legnagyobb és legidőszerűbb teendő a vár feltárásának folytatása. Hamarosan gondoskodni kell helyreállított belső épületének jellegéhez ülő, közművelődési hasznosításáról. Ez legjobban csak hely- és hadtörténeti múzeummá való berendezésével képzelhető el. Ezzel Gyula város majdnem egyedülállóan érdekes és jelentős művelődési közintézményhez juthat, biztosítva lesz a várépület folyamatos fenntartása és a jövőbeni helytörténeti kutatások új leletanyagának a lehető legstílusosabb elhelyezésére és bemutatására külön építkezés nélkül sokáig elegendő, bőséges férőhely adódik. Okvetlenül el kell vetni azokat a méltatlan ötleteket, amelyek a várban szórakozóhelyeket kívánnak létesíteni.

Ezzel egyidőben hozzá kell fogni a középső várfal, a külső várpalánk és a közöttük levő külső várudvarban egykor állott épületek maradványainak felkutatásához. Külön történelmi nevezetesség lehet itt az 1754-ben elbontott török dsámi és 1802-ben lebontott minaret alapfalainak feltárása.

A feltárást ez után a várárok, majd az ezen kívüli várkörnyék területén a várba vezető bejáróhíd, várospalánk és (a gör. kel. templom táján) a középkori malomhely ásatásaival kell folytatni.

Mindezeket idő- és alkalomszerűvé teszi a volt kastélyparkban az 1959—60. évi melegvízfúrásokra telepített üdülő-, gyógy- és szabadfürdő megindult kiépítése és területének közlekedési, terep- és parkrendezése, közművesítése. Ezen belül a vár területét okvetlenül külön (közművelődési) rendeltetésű, önálló téregységként kell kialakítani, a fürdő területétől legcélszerűbben az élő vízfolyásként helyreállítandó várárokkal köröskörül elválasztva.2

Ilyen feltárással és kialakítással a vár érdekessége a fürdő forgalmának egyik legfőbb vonzó és növelő tényezőjévé tehető.

2. A második fontos régészeti feladat a belterületen a ferences kolostor és templom még tönkre nem tett alapfal-maradványainak újrafeltárása. Az épület egykori helyét a Törökzug területére az 1959. évben végre elkészült és jóváhagyott házhelykialakítási terv a szerző kikötéseinek megfelelően eddig ismert teljes terjedelmében romkert kialakítása céljára szabad közterületként biztosította.3 Ennek kisajátítás útján megfelelő kártalanítással való tulajdonjogi megszerzésére az új házhelyek valóságos kialakítása és a meglevők ezzel kapcsolatosan szükséges rendezése során szabályszerű jogi és gazdasági lehetőség és alkalom van. Ezt mielőbb fel kell használni.

Az újrafeltáráshoz ennek során szükséges még az 1933. után a romokra ráépített, Epreskert utca 13. és 15. házszámú, egylakásos, földszintes magánlakóházak lebontása is. Ez után az újból feltárható alapfelmaradványokat gondosan tartósítva megfelelő tereprendezéssel és parkosítással szemléltető romkertet kell az egykori kolostor helyén kialakítani. Ez ismét Gyula város másik, új történelmi nevezetessége és idegenforgalmi tényezője lehet.

3. A harmadik településrégészeti feladat a belterületen szintén a Törökzug házhelyesítésével adódik. Az új házhelyek beépítése során várhatóan előbukkanó leletek nyomán fel kell majd kutatni és tárni a ferences kolostor és templom kb. nyugati szomszédságában a már valószínűleg I. (Szent) László király korában telepített (bár oklevélben először csak 1230-ban említett) Karkó falu települését, benne esetleg létezett templomának, temetőjének, lakóházainak, közöttük az Ajtósi Török család 1515-ben említett udvarházának maradványait. Felkutatásukat megkönnyíti és még az új házhelyek beépítése előtt is megkezdhetővé teszi az, hogy a házhely-kialakítási tervhez a Törökzug érintett területrészéről

s Javaslat a gyulai kastélyparkban létesítendő üdülő- és gyógyfürdő építésére Gyula város Tanácsa VB által 18.752/1958. ÉM sz. hozzájárulással 1959. március 11-ére kiirt és megtartott nyilvános tervpályázatra Halmos Béla építészmérnök által benyújtott pályatervben. Városi irattár. 3 Békés megye Tanácsa VB Építési-Közlekedési Osztályának 170-3/1959. épk. sz. tervezési programmjegyzőkönyve és a házhelykiadási tervet jóváhagyó, 170-4/1959. épk. sz. határozata a megyei irattárban.

53