Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)
- 79 Mikor látják, hogy semmiféle támadás nem számolhatja fel a szocialista szervezkedést, köpönyeget fordítanak és a szokott parasztfogással igyekeznek elferdíteni a szocialista eszméket. Az egyik helyi lap vezércikkéből: "Szocializmus. Olyan rémesen hangzik sokaknak. Olyanok, akik jóformán olvasni és érteni se tudják a szót, magukat szocialistáknak vallják. Nemrég történt, hogy hire járt községünkben annak, hogy miszerint itt szocialisták vannak, kik veszedelmes könyvekből masslagos eszmékkel táplálkoznak. De senkinek se jutott eszébe kérdezni az okát e hajlamnak,elégnek tartotta mindenki elítélni az ilyeneket. A tiszta szocializmus nem egyéb, mint helyesebb társadalmi rend követelése, melyben kiváltsága senkinek, dolga mindenkinek legyen. A szocializmus a társadalom alapja, amint erre van alapítva a keresztény egyház is. Feladatunk minden osztályt egyesíteni megrázkódtatás nélkül. Minden osztály küzdjön egymásért igaz szeretettel..." /22/. Ezt az elméletet próbálták beplántálni az emberek tudatába, gondosan "kifelejtve", kilúgozva belőle a szocialista társadalom megvalósításának fegyverét az osztályharcot és a társadalmi forradalmat. A 80-as évek végén Gintner állandó levelezője volt a Népszavának. Beszámolókat küldött az orosházi helyzetről s a munkások szervezkedéséről. A Népszava örömmel fogadja e helyi beszámolókat és buzdítja a földmunkásokat, hogy mindenünnen Írjanak a lapnak problémáikról. A földmunkásokat a "földművelés proletárjainak" nevezik, akiket a földesurak becsapnak-, kizsákmányolnak: "Saját érdekükben egyesülniük kellene, mint az ipari munkásoknak. Minden nagyobb községben létesíthetnének ilyen egyesületeket. Egy néposztály sincs annyira elhagyatva, mint ők... Fontolják ezt meg" /23/. Gintner egyik Népszavában megjelent tudósításában bemutatja az orosházl nazarénusok által alapított gőzmalom munkarendjét, melyből kitűnik, hogy bizonyos szociális juttatások és megfelelő bér/ ami a korszakban igen magas: havi 25 Ft-t is elérnek/ ellenében a kizsákmányolás is maximális: 16 órát kell dolgozniuk naponta. Majd arról lr, hogy a munkaadók az esetleges reformok esetén is kijátszanék a törvényeket: "Ne higyjünk e farizeusoknak, mert azok a barátság álarca alatt ellenségeink maradnak továbbra is. Amit tesznek értünk, kényszerűségből teszik, nem humanizmusból, mert hol lehet ott humanizmusról beszélni, ahol a dolgozó muakásnép tagjait még nem ismerik el embereknek?" /24/. üjabb tudósításában a földmunkások helyzetéről ad számot: Leírja a négy évszak munkalehetőségeit és keserveit, majd összegezve 80 Ft-ban állapítja meg az évi keresetet, de csak egészséges munkás kereshet ennyit. A kiadásokat 50 Ft-ra teszi. Élelemre marad 30 Ft. Minthogy leginkább 5-6 kis gyermeke van a földmunkásoknak, elképzelhető - Írja -, hogy mi' jut család-
