Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)

- 78 -földmunkások kivándorlásán,de kénytelenek elismerni, hogy a földmunkás csak a nyáron dolgozhat néhány hónapot, télen alacsony a munkabér: "munkásság, szorgalom legyen a jelszavunk, lesz akkor elégedettség is" /16/.

Majd az anarchizmusról rémüldöznek.Az anarchizmust ugyanis a kezdeti időszakban világviszonylatbem azonosították a szervezett munkásmozgalommal. Orosházán attól tartanak, hogy a fővárosból kitiltott agitátorok, majd vidéken folytatják tevékenységüket. Az ellenük való küzdelemben főként a rendőrségre és vidéki intelligenciára számítanak, hogy az agitátorok "ne mételyezhessék a magyar népet" /17/.

A helyi lapok átveszik a fővárosi sajtó cikkeit is,hogy "ideológiai alappal" lássák el érdekelt olvasóikat.Az egyik ilyen cikkben lehetetlennek tartják, hogy hazánkat elkerülje az elégedetlensógi áramlat, mely megmutatkozik az utóbbi idők sztrájkjaiban is. Befejezésképpen leszögezik: "Nem lehet kívánni azt, hogy a mesterember azonos jogokat élvezzen a szellemileg képzettebbel szemben.A szellemi képzettség örökké kasztokat fog képezni az emberiségben. Emberi helyzet kellene a munkásoknak, hogy ne folyamodjanak erőszakhoz" /18/.

1884- ben egy házkutatás nyomán, amikor a rendőrség Németh József volt községi kisbiró lakásán két nyomtatott könyvet és egy kéziratmásolatot talált "az anarchizmus eszméjével telítve", - az egyik helyi lap vezércikkben figyelmeztette olvasóit a "veszedelem"-re - Anarchizmus Orosházán címmel :

"Elképzeljük milyen rémület üli meg olvasóinkat a hírtől.Az egyik lap nemrégiben figyelmeztette a hatóságokat az anarchizmusban tevékenykedő emberekre. Akkor a választás lázában agyrémnek véltük az egészet./Majd megemlítve a talált könyveket, igy folytatják/ "Mindez igazolja, hogy a társadalom szabadlábon járó őrültjeinek egyike hozzánk is eljutott.

A nagy világvárosokban, ahol a társadalmi osztályok aránytalanul fejlődnek, ott talán lehet talaja az ilyennek, de nálunk semmise" /19/.

Preventív intézkedéseket sürgetnek: meg kell szigorítani a letelepedési engedélyeket, s "ki kell kutatni a cinkosokat, s "kiégetni pokolkővel a rothadást". Később kiderült, hogy a rendőrség eltúlozta az esetet, mert a talált kiadványok a Függetlenségi Párt választási brossurái voltak. /20/.

1885- ben nyilt levél jelent meg a Népszavában Veres József képviselőnek címezve, aki a járási székhely képviselője, laptulajdonosa, ev. pap s egyben 100 holdon felüli birtokosa volt, hogy hajlandó lenne-e felvetni a honpolgárokat egyenlő mértékben megillető jogok kérdését? erre várja a képviselő válaszát több orosházi választó és nemválasztó polgár /21/.

Válasz természetesen nem érkezik a nyiltlevélre, ellenben egyre dühödtebb támadások a helyi lapokban a lassan erősödő helyi földmunkáskollektiva ellen.