Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)

kát, társakat találni eszméinek. Néhány értelmesebb földmunkásnak raegsze-' rezte a korabeli haladó polgári irodalom egy-egy kiadványát, melyet a szocialista párt is ajánlott tagjainak. E munkák, mint pl. Büchner: Erő és any*g, vagy Volney: Romok c. müve - ateista könyvek voltak, s a vallások haszontalanságáról igyekeztek meggyőzni olvasóikat. Úgy vélték, ha az erősen vallásos beállitottságu népet sikerül meggyőzni antiklerikáli3 agitációjukkal a "tűrj és szenvedj, s majd a túlvilágon kárpótlást nyersz" hazug dogmáiról, akkor talán ráébreszthetik őket a társadalmi ••iszonyok tarthatatlanságára és összefoghatják a szétszórt.magukban lázongó embereket e viszonyok megváltoztatására is.Az említett könyvekből egyes részleteket betanultak és elmondták a piacon, az "embervásáron" vagy munkahelyükön s ádáz harcot indítottak az isten, vallás és papok ellen. Gintner terjesztette Frankel Leó lapját, a "Munkás Heti Krónikát" is, amely többizben foglalkozott a mezőgazdasági munkások helyzetével.

Az emberek kezdetben idegenkedve hallgatták ezeket a szokatlan beszédeket, de később egyre többen elgondolkoztak a hallottakon.

Az első "szocialista" földmunkások ösztönös, spontán tájékozódásukban alkalmat kerestek, hogy hangot adjanak életviszonyaik megváltoztatására irányuló törekvéseiknek. Az uj társadalom képe Bellamy: Visszapillantás c. könyvében villant fel előttük, s hitték erősen, hogy néhány év múlva be is következik a változás.

Gintnert a köréje tömörült földmunkások megbecsülték tudása miatt, s azért is, hogy a "gyütt-ment" órás a község tekintélyes polgára lett /letelepedése után, mint kisiparos működött, aki mellett a helység többi iparosa műveltségben, tudásban messze elmaradt/ /15/.

Kezdeti tétova lépésekről nem található levéltári anyag, hiszen semmiféle vonatkozásban nem kerültek összeütközésbe a hatóságokkal. Levéltári dokumentumok csak 1890-től találhatók, mikor megalakult az Orosházi Földmunkás Egylet.

Gintner kis kollektívája lassan gyarapodott, mind tudásban, mind közvetlen célok kitűzésében.Gazdasági követeléseket hangoztattak: munkabéremelés, munkaidőcsökkentés, munkaviszonyok rendezése, majd a politikai jogok kivívása.Rendszeresen olvasták a Népszavát és tudomást szereztek az ország más vidékein élő ipari és földraunkásság törekvéseiről, küzdelmeiről, s a fentebb említett könyvek és kiadványok is eljutottak hozzájuk,melyek megszerzésében Gintner buzgólkodott.

Miután gazdasági kérdésekkel kezdtek foglalkozni felfigyeltek rájuk a birtokosok, 3 a hatóságok is, s éber figyelemmel kisérték működésűket, melyet eddig a 48-as körben folytattak.

A kizsákmányolok szócsövei a helyi lapok, előbb kis kommentárokban, majd vezércikkekben támadták a földmunkásság törekvéseit. 1883-ban arról irnak, hogy nem is olyan rosszak az alföldi viszonyok. Siránkoznak a